Szenvedély!
Minden idők legérdekesebb és egyben talán legizgalmasabb bajnoki döntője után vagyunk. Olyan szezont zárunk, amely után le kell ülni, mérleget kell vonni, és el kell gondolkozni.
Bizony, a folytatásról is! A klub kimondva, kimondatlanul is mérföldkőhöz érkezett!
Ha visszatekintünk és megpróbáljuk távolabbról vizsgálni az eseményeket, mondjuk 5 év távlatában, akkor azt láthatjuk, hogy a Magyarországon megszerezhető 10 aranyból 7 Sopronba került. 4 bajnoki cím mellett 3 Kupa arany és Euroliga Final4 kvalifikáció gazdagítja az eredménysort úgy, hogy ezen időszak alatt nem rendeztek döntőt nélkülünk.
Hétszeres bajnokcsapat vagyunk, 3 Kupa arany és a Ronchetti kupa birtokosa, miközben a salamancai Final4 óta, már a legrangosabb sorozat döntőjében is letettük névjegyünk!
Az idei szezon méltó csattanója ennek az 5 éves időszaknak, hiszen lehetetlennek tűnő helyzetekből sikerült a bravúr, vagy inkább bravúrok sora!
Emlékezzünk csak vissza McCoughtry eladására, az azt követő új csapatszerkezet kialakítására, majd a kupadöntőt megelőző bajnokira, vagy a döntő első két összecsapására.
Ha mindehhez hozzágondoljuk, hogy a kupa döntőjében Coleman, a bajnoki döntőben pedig Eördögh sérülése és kiválása súlyos veszteség volt, miközben legnagyobb riválisunk honosítás után újabb légióssal gazdagodott, akkor láthatjuk csak igazán, mennyire nem ismert lehetetlent, és mekkora bravúrok sorozatát mutatta be az idén csapatunk!
Ehhez az eredménysorhoz nem elegendő a rutin, a tudás, vagy csupán a szerencse.
Ez a kimagasló teljesítmény annak a szenvedélynek az eredménye, amellyel a klub tulajdonosai, munkatársai, szponzorai, maroknyi fanatikus szurkolója, és játékosai hozzáálltak ehhez a sportághoz, amit kosárlabdának hívnak!
Ez a szenvedély, ez a megszállottság a kulcsa sikereinknek, amivel elértük, hogy egy kis városból is alkothattunk örök időkre maradandót.
Sokan, különböző vádakkal illetnek bennünket.
Igaz, szurkolóink nem töltik meg zsúfolásig az MKB Arénát, játékosaink nem nyernek meg minden mérkőzést, menedzsmentünk nevében nem állíthatom, hogy ne lennének banki hiteleink, sőt, az sem igaz, hogy időnként a szerencse ne állna az oldalunkra.
Ugyanakkor nagyon sokan szeretik ezt a csapatot, amit számtalan ötlettel, vállalkozási formával, új utak keresésével igyekszünk életben tartani úgy, hogy közben ígéreteinket - legyenek azok írásban, vagy szóban -, igyekszünk maradéktalanul betartani!
Ez az a filozófia, amely mentén az MKB-Euroleasing Sopron kiemelkedik a magyar kosárlabdasport valóságából!
Ennek a filozófiának köszönhetjük, hogy ma már fényes a múltunk, stabil a jelenünk és reménybeli a jövőnk!
Kevés olyan embert ismerek, mint Farkas Balázs és Zöldi Péter Urak, akiknek önzetlensége, kitartása és hűsége ennyire kikezdhetetlen és sziklaszilárd! Bár nem Sopronban élnek, de azt hiszem, hogy Ők a valódi Soproni Polgàr megtestesítői, hiszen a város, a csapat iránti elkötelezettségük példa valamennyiünk előtt. Hálás köszönet érte nekik!
Szeretnék köszönetet mondani Sopron Megyei Jogú Vàros vezetésének, különös tekintettel Abdai Géza Alpolgármester Úrnak, aki nélkül nem rendeztek döntőt Sopronban, Körmenden és Pécsett!
Köszönöm népes szponzori körünknek, hogy kitartanak mellettünk és hisznek bennünk!
Köszönöm szurkolóinknak, hogy nem felejtenek el bennünket!
Köszönöm a klub munkatársainak, hogy segítenek életben tartani közös szenvedélyünket!
Köszönöm játékosainknak, hogy megértették és minden erejükkel azon voltak, hogy a pályán méltó letéteményesei legyenek az MKB-Euroleasing Sopron csapatának!
Éljen közös szenvedélyünk !
Hajrà Sopron !
Török Zoltán
ügyvezető-igazgató