Sopron Basket



V�rosunk c�mere

Az osztr�k hat�r mellett fekv� v�rosunk leny�g�z� m�eml�keivel, v�ltozatos term�szeti sz�ps�geivel Magyarorsz�g egyik legl�togatottabb idegenforgalmi k�zpontja. A fest�i sz�ps�g� t�j, a tiszta leveg� turist�k ezreit vonzza Sopronba. A k�zel 60 ezer lakost sz�ml�l� "�kszerdoboz" az Alpok l�bain�l �s a Fert�-t� mellett h�z�d� Balfi-dombs�g k�z�tt fekszik.

A v�rost k�r�l�lel� Soproni-hegys�g legmagasabb pontja az 557 m�teres Magas-b�rc. Maga a v�rosk�zpont az Ikva-patak ment�n �p�lt fel. A k�rny�k forr�sokban igen gazdag, legismertebbek a balfiak. A v�rost�l �szakkeletre ter�l el K�z�p-Eur�pa 3. legnagyobb tava, a Fert�-t�.



	F�-t�r

Sopron �ghajlata sz�lsõs�gektõl mentes. A ny�r nem t�l forr� �s a t�l sem tart sok�ig.

T�rt�nelme hossz� �vsz�zadokra ny�lik vissza. Az elsõ ember m�r az õskõkorszakban megjelent a k�rny�ken. Az i.e. IV. sz�zad k�zepe t�j�n kelt�k telep�ltek a vid�kre, akiket p�r �vsz�zaddal k�sõbb a r�maiak k�vettek. Õk �p�tett�k ki az �gynevezett Borosty�nkõ utat, melynek nyomai m�g ma is felfedezhetõk a belv�rosban. Scarbantia, ahogy a r�maiak nevezt�k, hamarosan kereskedelmi �s k�zigazgat�si k�zpontt� nõtte ki mag�t. Az V. sz�zad elej�n ellens�ges t�mad�soknak esett �ldozat�ul a v�ros, majd f�ldreng�s �s tûzv�sz puszt�tott. Az �jj��p�t�s a XI. sz�zadban indult meg. Egyre t�bb n�met k�zmûves, szõlõmûves �s zsid� kereskedõ telep�lt be a v�rosba �s k�rny�k�re. Sopron 1277-ben IV. L�szl� kir�lyt�l v�rosi rangot kapott. A n�met lakosok nevezt�k el v�rosunkat �denburgnak. Ekkor �p�lt a Szent-Mih�ly templom. A XV. sz�zadban �jabb �p�tkez�sek kezdõdtek. Ennek egyik eredm�nye a Szent-Gy�rgy templom.



	T�ztorony

1524-ben m�r a reform�ci� h�d�tott, majd 5 �vvel k�sõbb megjelent a t�r�k. A v�ros kultur�lisan �s gazdas�gilag is tov�bb fejlõd�tt, elsõsorban Lackner Krist�f polg�rmesters�ge idej�n. Az 1676-os tûzv�sz nagy puszt�t�st v�gzett, de a XVIII. sz�zadra siker�lt az �jj��p�t�s. Ekkor �p�lt ki a V�rker�let, s kialakult a v�ros ma is uralkod� barokk arculata. A XIX. sz�zadban kezdett kialakulni a v�rosi polg�rs�g. H�res szem�lyis�gek fordultak meg Sopronban. Itt adta elsõ hangverseny�t a 9 �ves Liszt Ferenc. A v�rosban volt katona a k�ltõ Petõfi S�ndor is. 1835-ben tiszteletbeli polg�rr� v�lasztott�k Sz�chenyi Istv�nt, aki sokat tett a k�rny�k fejlõd�s��rt: gõzmalmot �p�ttetett, takar�kp�nzt�rt alap�tott, t�mogatta a vas�tvonal ki�p�t�s�t. 1894-ben �p�lt a s�rgy�r, melyet vas�nt�de, szeszfõzõ �s textilgy�rak sora k�vet. M�r ekkor mûk�d�tt a sz�nh�z is. Az I. vil�gh�bor�t k�vetõ b�keszerzõd�s v�laszt�s el� �ll�totta a v�rost. A n�pszavaz�s sor�n Magyarorsz�ghoz val� hûs�g�rol tett tan�bizonys�got a lakoss�g. Erre eml�keztet a Hûs�gkapu �s a Civitas Fidelissima ("A leghûs�gesebb-v�ros") elnevez�s. A fejlõd�st �jabb vil�gh�bor� szak�totta meg, s�lyos k�rokat okozva. Gondos �s kem�ny munk�val azonban siker�lt Sopront kultur�lis �s idegenforgalmi k�zpontt� emelni. Kiemelkedõ szerepet kap a mûeml�kv�delem. Ennek eredm�nyek�nt 1975-ben Sopron megkapta a hamburgi F.V.S alap�tv�ny Mûeml�kv�delmi Eur�pa-d�j�nak arany�rm�t.

A fejlõd�s napjainkban is tart. V�rosunk h�res borair�l (k�kfrankos, z�ldveltelini, tramini), belv�ros�r�l, �p�leteirõl, a Tûztoronyr�l, kultur�lis esem�nyeirõl, gy�ny�rû �d�lõ-�vezet�rõl, a Lõv�rekrõl, di�k�let�rõl �s most m�r sport�let�rõl is. Ut�bbit bizony�tja, hogy v�rosunk elsõk�nt kapta meg haz�nkban a "Kos�rlabd�z�s v�rosa" kit�ntetõ c�met.