Keresés:     2017 szeptember 23. szombat
img1img2img4img5img7img8img9img10img11img12img13img14












2000/2001 - 3. évf. 9. szám




Tartalom

Nyílt levél a szurkolókhoz

2 + 3 = Bajnoki cím

Sterbenz László - Felkészültünk a vizsgára

Megkérdeztük - Szurkolói gondolatok a döntő körül

Lefújás előtt - Visszatekintő az idei szezonra

Ereklyék a vitrinben - Interjú Török Zoltánnal

Szabálykönyv ***

Nyílt levél a szurkolókhoz

Tisztelt Szurkolóink!

Elérkeztünk a 2000/2001-es női kosárlabda bajnokság rájátszásának
utolsó felvonásához, a bajnoki döntőhöz.

A korábbi évekhez hasonlóan ezt a döntőt a két pillanatnyilag legjobb
magyar csapat, a MiZo-Pécsi VSK és a GYSEV-Ringa vívja.

E két csapat az elmúlt időszakban rengeteg munkát, fárasztó, nem
egyszer fájdalmas edzések százait hajtotta végre azért, hogy eljusson erre
a szintre, a szakosztályok vezetése pedig hatalmas összegeket mozgósított
azért, hogy megteremtse azt a professzionista hátteret, ami az ilyen szintű
csapatokhoz dukál. Hisszük, hogy ez a munka érett be azzal, hogy a bajnoki
fináléba kerültek együtteseink.

Mi, a csapatok vezetésének részéről továbbra is elkövetünk mindent,
hogy ez a három győzelemig tartó sorozat méltó legyen a két együttes európai
elitjéhez tartozó színvonalához, hogy ez a bajnoki döntő a kosárlabdázás
ünnepe legyen, hogy függetlenül a győztes csapat kilététől emlékezetes
mérkőzések után dőljön el az idei bajnokság.

Kérjük, egyúttal a nagyra becsült szurkolóinktól, hogy jelenlétükkel
és magatartásukkal tiszteljék meg mindkét csapat eddigi munkáját, törekvéseit,
eredményeit, sportszerűen buzdítsák saját együttesüket.

Arra kérjük Önöket, hogy amennyiben olyan jeleneteket tapasztalnak
a lelátókon, amelyek nem méltóak a MiZo-Pécsi VSK-hoz és a GYSEV-Ringához,
ne csatlakozzanak hozzá, inkább próbálják meg higgadtságukkal eljét venni
a nem kívánatos események elharapózásának!

Segítségüket és megtisztelő buzdításukat köszönjük, győzzön a jobbik!

2 + 3 = Bajnoki cím

“Hölgyeim és Uraim! Az egyik sarokban köszönthetjük Sopron városának
büszkeségeit, a zöld-sárga színekben pompázó GYSEV-RINGA csapatát, míg
a másikban Pécs kedvenceit, a fekete-fehérbe burkolózó PVSK-t. Hatalmas
küzdelem várható. Senki ne számítson kiütésre, valószínűleg szoros pontozásos
versenyben fog eldőlni, ki viszi haza a bajnoki serleget! Sportszerű, jó
szurkolást kívánunk minden rajongónak, nézőnek!”

Azt hiszem, valahogy így szokták felvezetni egy másik, ugyan csak népszerű
sportág csúcsmérkőzéseit. Miért is vagyunk most itt? Május van, bajnoki
döntő, újra vasutas klubokkal, meglepetések nélkül. De végre izgalmakkal!
Bizony, el lettünk kényeztetve az utóbbi időben, így már alig várjuk mikor
a két óriás újra összecsap. Másfél óra tömény izgalom, vastapsot követelő
szuper produkciókkal. Ezúttal nem kell hónapokat várni a következőig, hiszen
legalább háromszor találkoznia kell egymással a két gárdának. De cseppet
sem elképzelhetetlen, hogy öt mérkőzésre lesz szüksége a feleknek a bajnoki
cím eldöntéséhez. Mire alapozom ezt? A két csapat idei teljesítményére.
Szurkolóinknak minden bizonnyal nem sok újat tudnék mondani csapatunkról,
így ezen sorok szóljanak most nemes ellenfelünkről, a Pécsi VSK-ról. Rátgéber
László tanítványai fergetegesen kezdték a szezont. Pontosabban ott folytatták,
ahol az előző évben abbahagyták. Remekül használták ki lépéselőnyüket,
mely abból fakadt, hogy míg a riválisok – köztük mi is – néhány kulcsjátékosa
javában az Olimpián pattogtatta a labdát, addig ők teljes csapattal tudták
végig dolgozni a felkészülés időszakát. Mielőtt pécsi részről megköveznének,
gyorsan hozzá kell tennem, hogy Zsolnay Gyöngyi révén nekik is volt hiányzójuk,
igaz azt már nyár elején mindenki tudta. Ez a fór egy olyan remek játékosanyaggal
rendelkező együttes esetében, mint a PVSK nagy előnynek számított ezen
a szinten. A szezon első hónapjaiban átgázoltak mindenkin. Úgy tűnt senki
sem tudja megállítani őket. Az első vereségre egészen februárig kellett
várni. Akkor találkoztunk velük másodszor az évad során, és szó mi szó
volt mit törlesztenünk a pécsi vereség után. Az előadás csodálatosra sikerült,
méltán zúgott szurkolóink vastapsa. A kudarc azonban nem rázta meg őket,
tovább meneteltek Európa földjein, egészen Messináig. Közben megszerezték
a Magyar-kupa serleget is egy krimibe illő mérkőzésen. A Final Four során
is szépen szerepeltek. Ugyan az elődöntőt elbukták a végső győztes Bourges
ellen, de a bronzmeccsen rögtön javítottak, nagy örömet okozva ezzel a
jelen lévő, több száz lelkes szurkolójuknak. Nem sok idejük maradt az ünneplésre,
hiszen a magyar bajnokság elődöntőjében az edzőváltást követően magára
találó BSE várt rájuk. Eredmény? Három meccs, három győzelem. A vártnál
talán szorosabb összecsapásokon, de természetes, hogy így év vége felé,
ennyi mérkőzéssel a karokban, lábakban, fejekben már könnyebben adódnak
hibák. Röviden talán ennyit ellenfelünkről.

Jöhet tehát a döntő, örökrangadókkal. Ugyan még jóval százon innen
vagyunk, de talán már használható ez a kifejezés a GYSEV-RINGA-PVSK összecsapásokra.
Aztán bízzunk benne, hogy a századik sem csak a nevében lesz örökrangadó,
hanem produktumában is. Aki jól figyelte idei szereplésüket, az észrevehette,
hogy ebben a szezonban még csak két vereséget szenvedtek. Ha minden a terveink
szerint alakul, az elkövetkező két hét alatt ez a szám két és fél szeresére,
ötre fog növekedni. Ugye tudjuk az mit jelent?



Sterbenz László - Felkészültünk a vizsgára

A döntő első mérkőzése előtti napokban ültem le beszélgetni Sterbenz
László vezetőedzővel a Vas-Villában, ahol igazgató-helyettesként és tanárként
felügyeli és egyengeti a középiskola és diákjai mindennapjait. Nem lehet
könnyű a helyzete. Miközben több diákját érettségi vizsgára készíti fel,
pár nap múlva rá és csapatára is végső számonkérés vár a magyar bajnokságban.
Érződik is rajta, hogy minden gondolata e körül forog. A pályán azonban
csak két “osztályzat” lehetséges, győzelem vagy vereség. Három győzelem
“jutalma” pedig a bajnoki cím. Mi kell ahhoz, hogy újra itthon üdvözölhessük
a serleget? A riport végére ez is kiderül.

- Nyúljunk vissza néhány gondolat erejéig az Euroligához. Török
Zoltánnal egyetemben Te is ott voltál Messinában. Milyen tapasztalatokkal
szolgált a Final4 edzői szemszögből?


- Kimondott meglepetést nem okozott a Final Four. Mindegyik csapatot
testközelből ismertem. A Pécs, a Valenciennes és a Brno ellen mi is játszottunk
már idén, míg a Bourgest videofelvételeken láttam. A döntő a mostani női
kosárlabdázás csúcsa volt, egy igazi ünnep. A két francia csapat megérdemelten
játszhatott döntőt. Elsősorban a 100 százalékos fegyelem az, ami feltűnt,
pályán belül és kívül egyaránt. Nagyon rendben voltak ezek az együttesek,
egy felesleges mozdulat, mondat nélkül tették a dolgukat. Utóbbi alatt
a holtidőket értem. A játékosok csak a játékra koncentráltak, eszükbe sem
jutott játékvezetői ítéletekkel foglalkozni. A cserepad is – tökéletes
közeget teremtve – együtt élt a játékkal. Egy érdekes momentum is volt
számomra. Jellemző, hogy ha egy edző kialakít egy kezdő ötöst, azt minden
körülmény között igyekszik megőrizni a végjátékra, akár faultproblémákkal
rendelkező kulcsjátékosainak cserepadon jegeltetése árán is. Úgy gondolom
ez a Valenciennes döntőjébe került, hiszen Wauterst a második félidőben
a kispadon “felejtették”, mely idő alatt a Bourges átvette az irányítást,
majd megnyerte a mérkőzést is.

- A fegyelmezettség mellett min múlt a Bourges végső sikere? A jó
formaidőzítésen?


- Azon is, de alapjában több évi alapos munkának köszönhető. Évek óta
ugyanaz az edző, szinte ugyanazok a játékosok alkotják a Bourgest, amikor
pedig változtatásra szorultak center poszton, azt azonnal felismerték,
és Van Gorp személyében megtalálták a megoldást. Az ilyen végjátékokban
eldőlő mérkőzéseken az összeszokottság hatalmas előnyt jelent, mely nem
történt másként most sem.

- Mi kell ahhoz, hogy a közeljövőben, akár jövőre, már mi is ott
legyünk a legjobb négy között?


- Azt már korábban, a Valenciennes elleni mérkőzések után is elmondtam,
egy ilyen csapat ellen nem szégyen alul maradni. Azt hiszem a nézők és
a szakemberek is így gondolják. Rossz ágra sodródtunk, ahol egy jobb csapattal
találtuk szembe magunkat, de helyt álltunk. Az előrelépéshez tudatosabban
kell összerakni a játékosállományt. Itt elsősorban az irányítóposzt kérdésének
a megoldására gondolok. Ezen felül már csak finomításokra van szükség ahhoz,
hogy a GYSEV-RINGA is csúcscsapattá váljon Európában.

- Térjünk át a hazai pontvadászatra. Legutóbbi beszélgetésünk során
elmondtad, mennyi munkát kívántok elvégezni a Kecskemét mérkőzések után
rendelkezésre álló 3 hét során. Sikerült a tervezett munkát végrehajtani?


- Sikerült, de az elvégzett munkánkat majd az elért eredmény fogja
minősíteni. Amit elterveztünk futóprogramokban, a még fegyelmezettebb csapatjátékban
való előrelépés terén, azt mind elvégeztük. A legutóbbi Posta elleni felkészülési
mérkőzésen mindennek már látszódtak a pozitív jelei. Remélem ezt a formát
átmentjük a döntőre is.

- Ha már a Postánál tartunk. A döntőbe jutáshoz mindössze három
mérkőzésre volt szükség ellenük. Azt kaptad ezektől a találkozóktól, amit
előzetesen vártál?


- A 3-0 tükrözi a két csapat közti reális különbséget. Szakmailag meglepő
lenne, ha egy városban, egy teremben edző együttesek meg tudnák lepni egymást.
Most sem történt másképp. Mindkét gárda alaposan felkészült a másikból,
de a jobb garnitúrával rendelkező, Euroligában edződő csapatunk megérdemelten
jutott tovább.

- A döntő előtt 10 napot készülhettetek. Ilyenkor tanul újat is
a csapat, vagy ez az időszak már csak az eddig tanultak finomításáról szól?


- A TV és a videó korszakában már nincs titok a csapatok előtt, jól
ismerjük egymás játékát. Ilyenkor már valóban csak a finomításon van a
hangsúly.

- Az esetleges eltérő játékvezetői felfogásra, szemléletre is készültök?
Egyáltalán kell, lehet erre készülni?


- Úgy gondolom azzal, hogy a két klub megállapodott a játékvezetők
személyét illetően, és a döntő sípmesterei hat játékvezető közül kerülnek
ki, ezzel amellett is letette a voksát, hogy hasonló felfogású játékvezetők
fújják a meccseket. Erre természetesen amennyire lehet, igyekszünk felkészülni.

- A lányok milyen hangulatban várják a végjátékot?

- Mint mindenki más, a nézőktől a szakemberekig felfokozott hangulatban
vannak. És ez fontos, hogy a játékos ne csak az edzések idején, abban a
másfél-két órában foglalkozzon a meccsekkel, hanem máskor is készüljön
a párharcaira, fejben legyen rendben a teljes széria idejére, mivel ez
is egy döntő momentum lesz.

- Mindkét csapat rendkívül képzett, tulajdonképpen a napi forma
dönt egyik vagy másik javára. Mi lehet az, ami felénk billentheti a mérleg
nyelvét?


- Én hiszem azt, hogy játékosaim maximálisan koncentrálni tudnak, több
ezer ember és felfokozott stressz közepette is meg tudják valósítani mindazt,
amit edzéseken, üres lelátók előtt, vagy az elődöntők során is nyújtottak.
Döntő lesz, hogy meg tudjuk e oldani az Iványi-Vilutyte páros kikapcsolását
a játékból. Illetve, ha kulcsjátékosaink tudják majd hozni azokat az egyéni
pluszokat, melyek elvárhatók tőlük, akkor van esélyünk az aranyra.

- Találkozunk tehát a Fő-téren?

Ne szervezzünk semmit előre, ha kell, mindannyian tudni fogjuk, hol
van városunk központja.



Megkérdeztük...

Szurkolói gondolatok a döntő körül

Siposs Andrea (Debrecen): A döntőtől elsősorban egy csodálatos
kosárlabdát bemutató csatát várok, ami két nagyon erős, és magára jogosan
büszke csapat küzdelme lesz. Óriási lélekjelenléttel, győzni akarással,
tehetséggel, utolsó utáni erőtartalékok felvonultatásával jellemezhető
viadal. Hogy mit hoz a sors, kié lesz a bajnoki cím, senki nem tudhatja,
de Mi Gysev-szurkolók bízunk abban, hogy a Gysev lesz a bajnok.

Marosvölgyi István (Pécs): 1. A döntőtől jó meccseket várok
botrányok nélkül, és persze PVSK aranyat...

2. Ma Magyarországon gyakorlatilag a női élvonalat 4 csapat képviseli:
a négy elődöntős. Az azonban, hogy mind a GySEV, mind a PVSK 3-0-lal jutott
a döntőbe, azt hiszem mutatja azt, hogy igenis lenne jogosultsága egy női
vegyes-bajnokságnak, ami nem magyar bajnokság lenne csak. Ezért örülök
igazán a Klosterneuburg kérésének, hogy nálunk szeretnének indulni. Így
már öt csapat lesz, aki meg tudja szorítani a többieket. Örülök is, hogy
a két csapat ennyire kilóg a mai magyar mezőnyből, meg nem is. Örülök,
mert azt mutatja, hogy a kitartó munka meghozza gyümölcsét, és sajnálom,
mert előre lefutott a kupa és a bajnokság is. Emellett valószínűleg nem
sok szakmai értékkel bír a két Euroligás csapat számára, hogy olyan meccseket
játszik, amiket 25-70 pontokkal nyer. (S az sem egy utolsó szempont, hogy
Újvári Nyuszi is egy ilyen meccsen sérült meg!) Bár, ahogy a külföldi bajnokságokat
nézem ott is fenn áll ugyanez a probléma.

3. Korábban több fórumon felmerült a külföldi bírók foglalkoztatása.
Szerintem a meglévő sípmestereink megfelelnek, a problémát az eltérő bírói
felfogás okozza itthon és külföldön. Igaz ebben az is fura egy kicsit,
hogy FIBA bíróink is máshogy vezetnek meccset itthon, és FIBA rendezvényen!

4. Nem tartom jó ötletnek, hogy a szövetség több meccset akar. Pontosan
a GySEV és a PVSK járna rosszul, hiszen jóval több komolytalan mérkőzésük
lenne. Aztán még ott vannak a válogatott meccsek és persze az Euroliga.
Így is elfárad mentálisan a szezon végére a két csapat, mi lenne azután,
ha mondjuk az OSC (nem bántani akarom őket!) ellen egy alapszakaszban négyszer
játszanának. Az esetleges létszámbővítésnek megint nincs sok értelme, hiszen
akkor, amikor anyagi okok miatt a 12. csapat helyét be sem tudja tölteni
a szövetség, akkor fölösleges lenne 14, vagy 16 csapatos A csoport.

Nagy János (Sopron): Egy biztos, ez a döntő európai mércével
is igen magas színvonalú lesz. Bízom benne, hogy a játékvezetők és a szurkolók
is felnőnek e két szupercsapat mellé. A játékosok és a szakvezetők jól
ismerik egymást, nem hiszem, hogy sok újat tudnak egymásnak nyújtani. Itt
már a pillanatnyi forma, az apró, mérkőzés közbeni döntések fogják meghatározni
az egyes találkozók kimenetelét. Mint soproni szurkoló természetesen zöld-sárga
győzelmet várok. A Pécs mellett szól a hazai pálya előnye, de érzem olyan
erősnek csapatunkat, hogy idegenben is legyőzze a PVSK-t. Döntő lehet az
első mérkőzés. Ha azt sikerülne hozni, akkor nagy lépést tennénk a végső
siker felé. Bízom a lányokban, ez a csapat és közönsége megérdemelné, hogy
újra bajnoki címet ünnepelhessen.

Gyűrűs Szabolcs (Pécs): A döntőben én - pécsi létemre gondolom
nem meglepő - a PVSK győzelmét várom. Az viszont biztos, hogy nem lesz
olyan sima, mint amilyen a

tavalyi volt. Véleményem szerint nagyon szoros és élvezetes csaták
lesznek, ahol - közhellyel élve - nüanszok fognak dönteni. Arra nem mernék
vállalkozni, hogy megtippeljem, hány meccs lesz. Lehet, hogy mindössze
három, de lehet, hogy csak öt mérkőzésen dől el a bajnoki arany sorsa.
Az idei PVSK-t - az ismert sérülésektől

függetlenül - érzem olyan erős csapatnak, hogy hazai pályán senki ne
tudja megverni, így biztos vagyok a Pécs végső győzelmében.

Mellettünk szól, hogy hazai közönség előtt kezdünk, illetve a szerintem
jobb csapategység, bár az idei GYSEV nagyot fejlődött ezen a téren az elmúlt
évek soproni csapataihoz képest. Ami gondot okozhat, Újvári Nyuszi hiánya,
illetve Károlyi Andi sérülése, de én - mint mindig - most is bízok a "pécsi
szívben". De bárhogy is alakul, az biztos, hogy izgalmas és emlékezetes
döntő lesz - remélhetőleg csakis a pályán történtek miatt.

Lefújás előtt - Visszatekintő az idei szezonra

Az élet minden területén összegzéseket készítenek év vége felé. Sportágunk
sem kivétel ez alól, a különbség csak annyi, hogy nálunk az év vége nem
szilveszterkor következik be, hanem valamikor május folyamán. Észrevették,
hogy halad az idő? Lassan már egy éve volt, mikor június elején szakosztályunk
vezetői bemutatták az új összetételű csapatot, mégis frissen élnek bennem
az emlékképek. Mintha csak egy hosszú mérkőzés lett volna az egész szezon,
mely még mindig tart, igaz már a lefújás előtti percekben járunk. Nézzük,
hogyan is kezdődött ez a maratoni találkozó.

A mérkőzés közeledtével egyre nőtt a feszültség, az izgalom a szurkolók
között. Vajon kik fognak kifutni a pályára, kik ajándékoznak meg minket
csodálatos pillanatokkal, kiket halmozunk el idén rajongásunkkal. A találgatásoknak
hamarosan vége, felbukkannak az első arcok a játékos-kijáróban. Ismerős
zene a hangszórókból, majd tapsvihar közepette bevonul a csapat, a GYSEV-RINGA
CSAPATA. Igen, látom, ott van a melegítő játékosok közt Dani, Orsi, Dado,
Edo és persze a fiatalok is. Az ismerős mosolyok mellett azonban néhány
újat is felfedezünk. Ott van Bubu! – kiált fel valaki. Visszatért, fél
évvel szülés után, hihetetlen teljesítmény. Igaz, tőle nem is áll oly távol
a csoda fogalma. Megengedett kis késéssel érkezik Sydneyből két kedves
tekintetű, szőkés hölgy is. Szlovákul beszélnek. Ők lennének azok, az Euroliga-bajnok
Rózsahegy és a szlovák válogatott ifjú sztárjai? Nem tévedés, Ziro és Ali
nyújtja az izmait Sportcentrumunk parkettjén. Erre nem sokan számítottak.
És még nincs vége! Ott látom mellettük Seryt, a csupaszív csapatember hírében
álló ex-Fradista centert. Sőt, ha jól látom Floridából is érkezett valaki.
Bizony, ő Nagy Viki, erősíti meg egy hang mögülem. Akárhogy is nézzük,
remek névsor, minden esélyünk meg van a mérkőzés megnyerésére. Saeed szemmel
láthatóan keményen dolgoztatja a lányokat. Hiába, kell a kondi a feszített
tempóhoz. Úgy hírlik egyébként, a felkészülés a nehézségek ellenére jól
sikerült, persze ezt majd a közeljövő fogja eldönteni. Mikor kezdődik már?
– kérdezik a kosárlabdára kiéhezett nézők, köztük én is. Úgy érzem magam,
mint a sivatagi vándor, aki az oázist keresi. Bele sem merek gondolni,
mit érezhetnek a WNBA rajongói, akiknél az évad tart addig, míg nálunk
a holt-szezon. Igaz, ők viszont a közbelső időszakban sem maradnak színvonalas
kosárlabda nélkül. Gyorsan megkeresem az elvesztett szálat, hiszen már
felsorakoztak a kezdőkörben a csapatok és a bírók. 5, 4, 3, 2, 1…

…útjára indul a labda. Szerezzük meg! Szép volt, miénk a támadás joga.
Nagyon fontos lenne, hogy az első megmozdulások sikerüljenek. Ennek megfelelően
Bubu nagyon belekezd, amit a diósgyőriek bánnak leginkább. Régóta várt
nagy különbségű győzelemmel térünk haza, pedig nagyon forró volt a levegő
a “pokolban”. Nincs megállás. Következik egy megerősített BSE. A várt küzdelem
elmarad, a városmajoriaknak talán csak egy örömük akad, közelről megcsodálhatták
csapatunkat jelenlétével megtisztelő Kovács Ágit, olimpiai-bajnok úszónőnket.
Időkérés. Sok mindent át kell beszélni, nehéz feladat tornyosul előttünk
az első negyed vége felé közeledve. Mi az a nehéz falat? Röviden, PVSK.
Az a pécsi csapat, mellyel évek óta külön párbajt vívunk, váltakozó sikerrel.
Bizakodunk, hiszen az előző években is tudtunk nyerni Pécsen. Jól indítunk,
de aztán jön egy hosszabb rövidzárlat, mely eldönti a találkozó kimenetelét.
Nincs veszve semmi, de kár érte, hogy keserűre sikerült az első felvonás
vége.

A második “tíz perc” az Euroliga csoportmérkőzéseinek jegyében zajlik.
Az első két hely egyikét kellett megcsípnünk a csoportban, mely nem tűnt
lehetetlen vállalkozásnak. Tudtuk, az első két hazai találkozó sok mindent
meghatározhat. Talpra állunk. Ellentmondást nem ismerve előbb az izraeli
Ramla, majd a litván Vilnius együttesében tudatosítottuk, nem engedjük
meglepni magunkat. Két önbizalom-növelő győzelem után vonatoztunk Comoba.
Nem mi voltunk az esélyesek, hiszen az olasz sztáralakulat négy éve nem
kapott ki hazai környezetben. A sors - melyet ezúttal a GYSEV-RINGA testesített
meg - viszont úgy gondolta, ideje megszakítani ezt a szép sorozatot. Nem
sokkal a lefújás előtt sokan kezdték már elkönyvelni a vereséget, azonban
Edo fantasztikus sortüze megrendítette Bogojevicéket, majd a hosszabbításban
össze is döntötte a több száz milliónyi bankjegy által alátámasztott építményt.
Sokáig emlékezetes estén, hatalmas bravúrt végrehajtva klubunk történetének
egyik legnagyobb sikerét értük el.

Újra Nekünk áll a zászló. Összejöhet egy megnyugtató előny a félidő
végéig. Az általunk gerjesztett szélvihar Izraelben is átrepített minket
ellenfelünkön, hogy aztán hirtelen földhöz csapjon bennünket Vilniusban.
Két pontos fájó vereség, mely később meghatározónak bizonyult. Megroppantunk,
és sajnos a legrosszabbkor, a Como elleni hazai ütközet előtt, mely a csoportelsőség
kimenetelét volt hivatott eldönteni. A nagy harcból minimálisan ugyan,
de mi kerültünk ki veszteségekkel. Az orrunk előtt úszott el az első hely,
és vele együtt a könnyebb ág is a folytatásban.

Megszólal a félidő végét jelző duda. Vegyes érzésekkel vonulunk ki
a szünetre.

Összességében jól teljesítettünk, de pár hiba elég volt ahhoz, hogy
elszalasszuk a lehetőségeket. Pedig akár tökéletesen is sikerülhetett volna
az első szakasz.

Mozgalmasra sikeredett a szünet. Nagy Viki már nincs közöttünk, vissza
kellett repülnie Floridába egyetemi tanulmányi folytatására. És Saeedot
sem látom a kispadon. Sikeres évek után edzőnk lemondott, helyét a fiataljainkkal
sikert sikerre halmozó Sterbenz László, Stefi foglalta el. Nem lesz könnyű
dolga, a java még csak most következik.

A labdát ismét mi vesszük birtokunkba a feldobás után, és rögtön pontos
dobásokkal fejezzük be akcióinkat. Szükség is van ezekre a pontokra, a
3. negyed második fele igen nehéznek ígérkezik.

Olyan csapatok keresztezik az utat, mint a DKSK, BSE, vagy az olasz
bajnok Priolo. A stafétabotot nem adjuk át, magabiztos győzelmekkel haladunk
céljaink megvalósítása felé. Formánk újra felfelé ível a horizonton.

Újabb időkérés. A kemény munka meghozza gyümölcsét. Látványos produkcióval
tudatosítjuk a Pécsiekben, ők is csak emberek, akiket megfelelő koncentrációval
és akarással le lehet győzni. Egy elismerésre méltó sorozatot szakítottunk
meg közönségünk fergeteges támogatásával.

Tombol a publikum, remekül játszunk. Nincs idő az ünneplésre, a játéknak
folytatódnia kell. Jól mozgunk, a német Wuppertal ugyan kíméletlenül megbünteti
egy apró botlásunkat, de azt leszámítva esélyük sincs. Ismét bejutottunk
a legjobb nyolc európai együttes közé. Nevünk jól cseng szerte a kontinensen.

Az első kettőhöz képest ezúttal jól zárjuk a negyed végét. Jöhet a
záró felvonás, majd a finálé. “Mindent bele!” – zúg a soproni kórus.

Első lépésben Magyar-kupa döntő, hazai környezetben. Az elődöntő csupán
formalitás, közönségszórakoztató játékkal kiütéses győzelem a megszeppent
diósgyőriek ellen. A döntőben? Egy kézmozdulatra voltunk csak a serlegtől,
de rosszul jöttünk ki az osztásból. Nagyon fájdalmas volt a seb, de tovább
kellett lépni.

Az Euroligában hatalmas falatot kaptunk, mely a torkunkon is akadt.
A későbbi ezüstérmes Valenciennes nagyobb tudása ellen nem volt ellenszerünk.
Az első összecsapáson ugyan közel álltunk az újabb bravúrhoz, de végül
el kellett ismernünk, Wautersék jobbak voltak, megérdemelten jutottak tovább.
Emelt fővel, sok-sok értékesíthető tapasztalattal búcsúztunk a nemzetközi
porondtól. Ha minden így folytatódik, jövőre újabb lépcsőfokot tehetünk
meg a trón felé.

A bajnokságban megkezdődtek a rájátszás küzdelmei. Ezek a mérkőzések
nem hoztak meglepetést, így a döntőben PVSK-GYSEV-RINGA párviadalra kerül
sor.

Ezzel el is érkeztünk a mérkőzés fináléjához, jelenleg az utolsó időkérésnél
járunk. Mindkét oldalon nagy a készülődés, az utóbbi évek egyik legkiélezettebb
zárására van kilátás. Győztes csak egy lehet, amelyik a lefújás pillanatában
több ponttal rendelkezik majd, mint ellenfele. A soproni közönség hangosan
énekli: “Mi leszünk, mi leszünk, mi leszünk a bajnokok,…”. Legyen igazuk.

Ereklyék a vitrinben

Beszélgetés Török Zoltánnal

Török Zoltán elfoglalt ember. Ez persze cseppet sem meglepő. Hihetetlen
energiákat fektet munkájába, szinte együtt él-hal a csapattal. A GYSEV-RINGA
tulajdonképpen második családjává vált az utóbbi években. Ő érkezik elsőnek
az irodába és Ő is az, aki utoljára távozik. Ha teheti az edzéseket sem
mulasztja el. Már, ha itthon van. Most is csak útközben értem utol. Hajnali
fél nyolcat mutat az óra, de ő már útban Budapest felé halad.

- A Final4 idején tartották a FIBA kongresszusát, melyen Te képviselted
szakosztályunkat. Milyen kérdések szerepeltek napirenden?


- A tagok közül a franciákat és az olaszokat egy speciális helyzet
foglalkoztatta elsősroban. Megítélésük szerint bajnokságaik jóval erősebbek
a többi európai államénál. Így azt szerették volna elérni, hogy mindkét
országból 3-3 együttes indulhasson a következő szezonban. Ezt a keleti
országok képviselői, köztük mi is és a Pécs is, nem támogatták. Úgy ítéljük
meg, kedvezőbb, ha minél több nemzet kap bizonyítási lehetőséget, és nem
egy-kettő uralja az Euroligát.

- Látsz arra esélyt, hogy rövid időn belül a női Euroliga is olyan
figyelmet kapjon, mint a férfiak hasonló vetélkedése?


- Ez volt a másik főbb téma, mely meghatározta a kongresszus irányvonalát.
Egyik jelszó a reform volt, melyen belül a FIBA vezetői minden kérdésre
kitértek. Többek közt a televíziós nézettség javítására, a központi reklám-stratégia
kidolgozására, a lebonyolítási rendszerre. Gyakorlatilag minden olyan vitás
kérdésre, mely szükséges ahhoz, hogy a női Euroliga felemelkedése meginduljon.
Viszont azt azért mindenképpen látni kell, hogy a női csapatsportágak nem
hasonlíthatóak a férfiakéhoz sem üzletszerűen, sem nézettségben. Pozitívum
számunkra, hogy az Euroligának két fő pólusa van jelenleg, Franciaország
és Magyarország. Franciaország ugyan több népszerű, magas nézettséget felmutató
együttessel rendelkezik, mint mi, de hazánk is két olyan együttessel rendelkezik,
mely lassan minden színtéren fel tudja venni a versenyt velük. Ehhez jönnek
még az olaszok, illetve a tőlünk északra elhelyezkedő cseh és szlovák állam
jeles képviselői, a Rózsahegy és a Brno. Erre a gerincre már lehetne építkezni,
Európa-szerte közvetítéseket szervezni. Ez a feladat a FIBÁ-ra vár, és
reményeink szerint rövid időn belül lesz is előrelépés.

- Szurkolóink örömére tavaly csapatunk is berobbant az élvonalba,
idén meg már stabilizálta is helyét az elitben. Milyen távlati terveink
vannak nemzetközi viszonylatban?


- Ezek a tervek lassan már nem is nevezhetőek távlatinak, hanem inkább
közelinek. Eltöltöttünk két évet az Euroligában, és a harmadik évre már
az induláskor is a Final Fourt tűztük ki célul. Azt gondolom, eddig minden
a terveink szerint halad, sőt a csapat bizonyos területeken előbbre is
jár, mint az gondoltuk volna az induláskor. Ha az erősítési terveink sikerülnek,
akkor elérhetjük a kitűzött célt, és bejuthatunk a Final Fourba. A menedzsment
ennek a feltételeit megteremtette. Eljutottunk arra a pontra, hogy a klub
már reális célnak tekintheti a négyes döntő elérését. Ennek sok összetevője
van és lesz is, de mindenképpen jó úton járunk. Az egészen távlati célok
azonban ennél is magasabbak. A nagyobb lépést azonban a Final Four elérése
jelenti, mely minden európai csapat álma. Az ottani szereplés már a pillanatnyi
forma függvénye.

- Igen gazdag milliomos egyesületekkel kell felvennünk a harcot.
Mivel lehet ellensúlyozni az eltérő anyagi helyzetből adódó különbségeket?


- Természetesen pénzügyileg is fejlődni kell, de azt hiszem a Pécs
és a mi példánk is bizonyítja, hogy jól irányzott igazolásokkal, tervszerű
munkával oda lehet érni a nagyok közelébe. Mindkét magyar euroligás klub
megmutatta, hogy Kelet-Európából is lehet olyan légiósokat igazolni, akik
nem alsó kategóriás játékosok, de mégis megfizethetőek számunkra. Másfelől
előny, hogy nálunk a működési költségek azért alacsonyabbak, mint tőlünk
nyugatra.

- Evezzünk hazai vizekre. Milyennek látod a sportág itthoni megítélését?
A szurkolók körében nő a népszerűsége, de szerinted a média is helyén kezeli
a női kosárlabdát?


- Ezt a kérdést is ketté kell választani. Az Euroligás együttesek szempontjából
elmondhatjuk, hogy minden tekintetben a figyelem középpontjában állunk.
Ma már ott tartunk, hogy e két csapat mérkőzéseiért televíziós csatornák
versengenek, előre elfogynak a jegyek, kinőttük csarnokainkat, értékesítettük
valamennyi reklámfelületünket, tele van velünk az írott sajtó, és még sorolhatnám.
E két csapat népszerűsége lassan már a futball klubokéval verseng. Ugyanakkor
hatalmas űr tátong mögöttünk, melybe egyelőre nem tud belépni senki. Ez
óriási veszélyforrás, hiszen a bajnokság kettészakadása érdektelenné teszi
a hazai pontvadászatot. Megszűntek azok a rangadók, az a fajta izgalom,
mely korábban a magyar bajnokságot kísérte. Mindenképpen nagyon fontos
lenne a kiscsapatok felzárkózása, de erre a következő szezonban még nem
látok esélyt.

- Mi lehet a megoldás? Mi kell ahhoz, hogy ezek az együttesek felzárkózzanak?

- Megfordítanám a kérdést. Mi kellett ahhoz, hogy ez a két gárda el
tudjon szakadni a mezőnytől? Két-három évvel ezelőtt még hat csapat szinte
teljesen azonos szinten mozgott pénzügyileg és a játék terén is. Ennek
ma azonban már nyoma sincs. A kérdésre a választ valahol azokban a csapatokban,
városok vezetésében kell keresni, akik nem tudták tartani a lépést velünk,
és nem nálunk, akik elszakadtunk tőlük.

- A legutolsó ligaülésen elhangzott, a magyar kosárlabda egyesületeknek
gazdasági társaságokká kell átalakulniuk. Miért volt szükség erre a lépésre?


- Két okból. Egyrészt a következő szezontól profi bajnokságot fog indítani
a liga, legalábbis annak fogjuk nevezni. Másrészt a parlament által januárban
elfogadott sporttörvény nem teszi lehetővé sportegyesületek indulását professzionális
bajnokságokban. Ebből kifolyólag mi is az átalakuláson dolgozunk és remélhetőleg
a jövő hónapra készen is leszünk vele.

- Ez nem jelent veszélyt a kiscsapatokra nézve? Hiszen előfordulhat,
hogy nem tudnak megfelelni a gazdasági társaságok számára előírt működtetési
feltételeknek.


- Természetesen veszélyt hordoz magában, de a középcsapatok vannak
annyira erősek, hogy ezt véghezvigyék, és a kiscsapatok is minden bizonnyal
mindent meg tesznek majd az átalakulásért. Nem is lehet más választásuk,
mert a törvény nem ad lehetőséget egy esetleges más típusú társaság keretei
közti működésre, akár a liga, akár a klubok tekintetében.

- Térjünk rá a GYSEV-RINGA csapatára. Mozgalmas évad áll mögöttünk.
Elégedett vagy a csapat teljesítményével?


- Azt kell mondjam, hogy nem tudok még konkrét választ adni, hiszen
idén elsődleges célunk a tavaly elvesztett bajnoki címünk visszaszerzése.
Tíz hónapot dolgoztunk nagyon keményen, melynek most kellene learatni a
gyümölcsét. Nyilván ellenfelünk is erre készül a maga szemszögéből, de
csak az egyik fél örülhet majd. Csapatunk nemzetközi szereplésével elégedett
vagyok, azzal együtt, hogy talán több is volt a társaságban, de ez amennyire
nem jött ki idén, tavaly annyira túlteljesítettük a terveket. Úgy gondolom
a két szezon ebben a tekintetben kiegyenlíti egymást, melyet a FIBA klubranglistája
is alátámaszt. A konkrét kérdést nem megkerülve, maradéktalanul csak abban
az esetben lennék elégedett, ha megnyernénk a bajnokságot.

- Az elvárás tehát ismert. Mit vársz személy szerint a döntő összecsapásaitól?

- Mindenekelőtt magas színvonalú találkozókat, szám szerint négyet
vagy ötöt, telt házat, sok nézőt a televíziók képernyője előtt, elégedett
szponzorokat és egy újabb ereklyét a vitrinünkbe.



Szabálykönyv

Szorosan védett játékos, Nyolc másodperc, Három másodperc

Ugyan elérkeztünk magazinunk idei utolsó számához, de a Szabálykönyv
rovat végéhez még nem. A kosárlabda nem egy túl bonyolult sportág, de számos
olyan apró eleme van, melyek sokrétűségét növelik. Sok szabályról szót
ejtettünk a szezon során, de bőven vannak még feltáratlan területek. Folytatás
tehát lesz, de majd csak októbertől.

Természetesen azért a mostani számból sem maradhat el rovatunk. Ezúttal
– az eddigiektől eltérően - három rövidebb lélegzetvételű szabályt járunk
körbe, melyeket alapjában meghatároz a rendelkezésre álló idő. Ezek a szorosan
védett játékos, a nyolc másodperces, illetve a három másodperces szabály
a könyvben elhelyezkedő sorrendjükben.

37. Szorosan védett játékos

37.1 Meghatározás

A pályán élő labdát tartó játékos szorosan védettnek tekintendő, amikor
ellenfele aktív védőhelyzetben van és nincs egy (1) méternél távolabb tőle.

37.2 Szabály

Egy szorosan védett játékosnak a labdát öt (5) másodpercen belül le
kell adnia, el kell dobnia vagy labdavezetést kell kezdenie.

Sokszor előfordul játék közben olyan eset, amikor a labdát birtokló
támadó játékost a védője közvetlen közelről, egy méteren belülről próbálja
szabályosan akadályozni a labda továbbvitelében, kosárra dobásban, vagy
passzolásban. Ilyenkor a támadó szorosan védett játékosnak minősül, és
5 másodpercen belül el kell kezdenie a labdavezetést, vagy továbbítania
kell a labdát. Ellenkező esetben a védő csapatot illeti meg az oldalbedobás
lehetősége.

38. Nyolc másodperc

38.1 Szabály

38.1.1 Amint egy játékos az élő labdát birtokba veszi a védőtérfélen,
csapatának nyolc (8) másodpercen belül át kell juttatnia a labdát a támadótérfélre.

38.1.2 A csapat védőtérfelét a saját kosara, a palánkja belső oldala
és a pályának az a része alkotja, melyet a saját kosara mögötti alapvonal,
az oldalvonalak és a középvonal határol.

38.1.3 A csapat támadó térfelét az ellenfél kosara, a palánkja belső
oldala és a pályának az a része alkotja, melyet az ellenfél kosara mögötti
alapvonal, az oldalvonalak és a középvonalak az ellenfél kosara felé eső
széle határol.

38.1.4 A labda akkor kerül a csapat támadó térfelére, amikor érinti
a támadó térfelet, illetve érint egy játékost vagy a játékvezetőt, akinek
bármelyik testrésze érinti a támadótérfelet.

Ez a szabály az idei szezon elején változott meg a támadóidő 24 másodpercre
csökkenése következtében. Így a tavalyi 10 másodperccel ellentétben jelenleg
már 8 másodperc alatt kell átjuttatni a labdát az ellenfél térfelére. Ez
az amit a védekező együttes határozott, jól szervezett letámadással megakadályozhat,
megszerezve ezzel a támadás jogát. Amennyiben ugyanis ezen időtartam alatt
a labdát nem sikerül átvinni, a labdabirtoklás joga az ellenfélre száll
át, ők következhetnek oldalbedobással a félpályától.

36. Három másodperc

36.1 Szabály

36.1.1 Egyik játékos sem tartózkodhat három (3) egymást követő másodpercnél
tovább az ellenfél szigorított területén belül, amikor csapata a játéktéren
birtokolja az élő labdát és a mérkőzésóra jár.

36.1.2 Engedményt kell adni annak a játékosnak, aki:

Kísérletet tesz a szigorított terület elhagyására.

A szigorított területen belül tartózkodik, amikor ő vagy csapattársa
a mezőnyből kosárradobást hajt végre, és a labda elhagyja vagy éppen elhagyta
a játékos kezét.

Három (3) másodpercnél kevesebb ideig tartózkodott a szigorított területen
és labdavezetéssel kosárra tör.

36.1.3 Ahhoz, hogy egy játékos magát a szigorított területen kívülinek
tekinthesse, mindkét lábát a szigorított területen kívülre kell helyeznie
a talajon.

A trapézon belül a támadó játékos az időmérő óra járása idején 3 egymást
követő másodpercnél tovább nem tartózkodhat. Természetesen, ha időközben
elhagyja a szigorított területet, akkor újból elölről kezdődik a 3 másodperc
mérése a területre való belépést követően. A szigorított terület elhagyása
csak akkor következik be, ha a támadó mindkét lába kívülre kerül, miközben
a talajt is érinti. Az idei szezontól valamelyest rugalmasabbá vált a szabály
számon kérése az “engedmények” bevezetésével. Mik is ezek? Nem kell szabálysértést
ítélni, amennyiben a játékos megkísérli idő előtt elhagyni a területet.
Akkor sem ha még a 3 másodperc lejárta előtt kosárra tör labdavezetéssel.
Illetve kosárradobást kísérelt meg ő, vagy a csapatársak közül valaki.
A 3 másodperces időmérés minden tehát kosárradobás után újra indul. A szabály
megszegése esetén az ellenfelet illeti az oldalbedobás joga.



- 2000-10-06




[ Nyomtatható verzió ]

További hireink
    Pre-season close-up against Italian opponent
We will step on court against Umana Reyer Venezia on Saturday at 6 p
09/21 16:00
    Interview with Jelena Milovanovic
We do not need to introduce our homecoming player, one of the key figures to most of our achievements, Jelena Milovanovic to a lot of our fans, but she stood in front of our cameras, too, recalling some memorable moments of her career and the milestones of our club
09/20 17:46
    UMMC CUP Highlights
Here are the best moments from the UMMC CUP, if somebody didnt watch our games there
09/19 22:23
    Így nyertük meg az UMMC Kupát
Aki lemaradt volna az Orenburg és a Jekatyerinburg elleni győzelmeinkről, annak készítettünk egy kis összefoglalót
09/19 22:23
    We took the cup from the home of Ekaterinburg
Roster also complete with signing Crystal Langhorne We won UMMC Cup in Ekaterinburg playing very well in an exciting game
09/17 18:00
    Elhoztuk a kupát a Jeka otthonából
Crystal Langhorne érkezésével lesz teljes a keretünk Izgalmas mérkőzésen, jó játékkal megnyertük a UMMC Kupát Jekatyerinburgban
09/17 17:43
    We are in the final in Ekaterinburg
In the opening game of the high-ranked four-team UMMC Cup our team faced Russian side Orenburg and beat them in an exciting endgame 57-56, so we will be there in the cup final on Sunday against UMMC EKaterinburg
09/15 15:15
    Döntőt játszhatunk Jekatyerinburgban
A rangos négy csapatos jekatyerinburgi UMMC CUP nyitó mérkőzésén csapatunk az orosz Orenburg együttese ellen lépett pályára, és izgalmas végjátékban 57-56 arányú győzelmet aratott
09/15 15:15
    Test on a high-ranked tournament
Our team headed towards Russia on Thursday morning where we take part in a traditional pre-season tournament - UMMC Cup - organized by basketball giants Ekaterinburg along with other Russian club Orenburg and Swedish side Umea Udominate
09/14 20:56
    Rangos tornán mérettetjük meg magunkat
Csapatunk csütörtök délelőtt útnak indult Oroszország felé, ahol péntektől vasárnapig a Jekatyerinburg hagyományos szezon felvezető tornáján - UMMC CUP - veszünk részt a rendező gigaklub, a szintén orosz Orenburg és a svéd Umea Udominate társaságában
09/14 20:42
    Introducing: Tina Jovanovic
Tina Jovanovic sat down to talk to us this time
09/11 18:30
    Bemutatjuk: Tina Jovanovic
Tina Jovanovics is leült velünk beszélgetni
09/11 18:30
    Győr took revenge
This time our hosts were better in the endgame
09/08 18:40
    Visszavágott a Győr
Ezúttal vendéglátóinknak sikerült jobban a hajrá
09/08 18:40
    We ran off in the fourth quarter
In the closing quarter we scored 29 points and allowed only 8 for Győr in the Memorial Game on Thursday, which is reassuring with all the hard trainings
09/07 19:57
    Az utolsó negyedben léptünk meg
A záró negyedben 29 dobott pont mellett csupán 8-at engedélyeztünk a Győrnek a csütörtöki Emlékmérkőzésen, mely a kemény edzések közepette biztató
09/07 19:43
    Recruitment before the tour to Győr
Our team will continue playing pre-season games in Győr on Thursday (Memorial game, 6 p
09/06 20:19
    Toborozni voltunk a győri túra előtt
Csütörtökön (Emlékmérkőzés, 18 óra, Egyetemi csarnok) és pénteken (zárt kapus) Győrben folytatja felkészülési mérkőzéseinek sorozatát csapatunk
09/06 20:19
    Season tickets go on sale on Monday
The sale of the season tickets for the upcoming season will be launched on Monday, September 11
09/05 13:50
    Hétfőn megkezdjük a bérletek árusítását
Szeptember 11-én, hétfőn indítjuk útra az előttünk álló évadra szóló bérletek árusítását
09/05 13:50


[ A mai nap hírei | A hónap összes híre ]



Tilos a www.wb-sopron.com bármely fotójának, írott anyagának vagy részletének újraközlése a szerző,
ill. az oldal írásbeli engedélye nélkül.