Tartalom
Győzelemre fel! - Bevezető
Dirk Bevilaqua: a Parma jobb, mint az eredményei mutatják
Tully Bevilaqua: Volt már "szerencsém" Ruthie Boltonhoz
Ellenfelünk - Lavezzini Basket Parma
Képes beszámoló a Farsang-kupáról
Veretlenül a döntõbe! - Beszámoló a soproni OIK középdöntõrõl
Szélmalom vendéglõ - Szponzori riport
Tabellák
Euroliga Statisztikák
Győzelemre fel! ***
A Gdyniában elszenvedett egy pontos vereség ellenére sikeres hetet tudhatunk magunk mögött. Másfél hete rendeztük utánpótlásunk aktív részvételével a Farsang-kupát, mely a kicsiktől a nagyokig, az érdeklődőktől a szülőkig bezárólag osztatlan sikert aratott. Mindannyiunkra jó hatással volt ez a felszabadult hangulatú vasárnap, mely lehetőséget adott felnőtt játékosainknak is, hogy kicsit kilépjenek a bajnokság és az Euroliga kemény meneteléséből.
Hétfőn újra megkezdődtek a dolgos hétköznapok, majd csütörtökön már Euroliga mérkőzés léptünk pályára Gdyniában, ahol az eredmény tekintetében nem is, de erkölcsileg mindenképpen mi hagyhattuk el győztesen a parkettet. Csodálatosan játszottunk, de nem kaptunk esélyt a győzelemre, mellyel akár még a csoportelsőség felé is megnyílt volna az út. Így azonban - három fordulóval a csoportmérkőzések vége előtt - továbbra sem egyszerű a helyzetünk, mivel egy minél előkelőbb helyezés eléréséhez a győzelmek gyűjtögetése mellett az is kell, hogy a három mérkőzéséből kettőt hazai pályán játszó Valencia legalább egyszer vereséget szenvedjen. Fél szemmel szurkoljunk tehát a Valencia ellenfeleinek is, de elsősorban lányainknak, hogy sikeres szerepléssel öregbítsék klubunk jó hírét!
HAJRÁ GYSEV-ORSI!
HAJRÁ SOPRON!
Dirk Bevilaqua: a Parma jobb, mint az eredményei mutatják
Annak idején, tavaly december közepén, finoman fogalmazva is viharos előzmények után bravúrosnak mondható, mégis sima győzelmet aratott Pármában a GYSEV-ORSI együttese. Mint bizonyára sokan emlékeznek rá, az olaszországi összecsapás előtt robbant ki az azóta Mujanovics-ügyként elhíresült eset, amelynek során a légiós, férjével egyetemben a találkozót megelőzően távozott az olasz városból a klub autóján. Az ügy azóta úgy tűnik, lecsengett, a bosnyák center szerződtetésével jó ideig kacérkodott a Pécs, ám a játékos végül Spanyolországban kötött ki. Azóta az Euroligába lement egy kör, most a GYSEV fogadja az azóta némiképp átalakult, megerősödött pármaiakat. Dirk Bevilaquával még az együttes Lengyelországba való utazása előtt latolgattuk a csapat esélyeit a Parma ellen.
- Mit gondol, mennyit számít a mai összecsapás előtt, hogy két hónapja idegenben biztosan verte a csapata a pármaiakat? - fordultunk a GYSEV-ORSI vezetőedzőjéhez.
- Megítélésem szerint nem lesz túl nagy jelentősége, több okból sem. Szakmailag már csak azért sem, mert a pármai találkozóhoz képest az olasz csapat jelentősen erősödött. A Parma pár hete leigazolta a világ egyik legjobb hátvéd játékosát, az amerikai színekben olimpiai és világbajnoki címet is nyert Ruthie Boltont. Az ő megjelenésével alapvetően megváltozott mai ellenfelünk korábban leginkább a Vilipics-Brown centerkettősre épülő támadó taktikája. Egyébként pedig azért sem számít túl sokat jelen esetben a pármai sikerünk, mert az olasz együttesnek talán ez az utolsó esélye arra, hogy versenyben maradjon a továbbjutást jelentő első négy hely valamelyikének megszerzéséért. Dádóban, azaz Daliborka Vilipicsben pedig úgy gondolom, hatalmas bizonyítási vágy munkál. Nekünk mindezzel nem szabad foglalkozni, a mérkőzés számunkra ugyanolyan döntő fontosságú a továbbjutás szempontjából, mint az olaszoknak. Igen nehéz találkozóra számítok, de bízom benne, hogy a csapat megőrzi a hazai veretlenségét.
- Említette, hogy a pármaiak talán utolsó esélye a csoporton belül a négy közé jutásra. Ne feledjük, az előző évi kiírás bronzérmeséről van szó. Mit gondol, miért szerepel ilyen gyengén a Lavezzini Basket Parma együttese?
- Azt hiszem, ezt nem az én tisztem elbírálni. Természetesen megvan a véleményem ezzel kapcsolatban, és mivel mostani ellenfelünkről van szó, el is mondom. Úgy érzem, azzal, hogy a pármaiaktól eltávozott a tavalyi gárda tengelye, azaz három olyan kiválóság, mint Penicheiro, Milton és Griffith, gyengült valamelyest a játékosállomány, ráadásul az az érzésem, elég nehezen sikerült összerakni Pármában az új csapatot.
- Pármában, és a legutóbbi hazai meccsen, Sopronban a Valencia ellen is úgy tudott nyerni a GYSEV, hogy ön csak két centerre, Zakaluzsnajára és Seresre számíthatott. Ők ketten e két összecsapáson egyaránt 27-27 pontot hoztak össze, amikor viszont három középjátékosa volt, valahogy úgy tűnt: a centerek ha magukra maradnak, teljesítenek, ha viszont van még valaki a kispadon, mintha egymásra várnának, mint például Vilniusban, amikor hárman dobtak 16 pontot...
- Lehet benne valami, nem tudom, miért van ez így. Mindent egybevetve azért nagyon remélem, hogy Jana Lichnerová felépül, és tudok számítani a játékára. Ezzel együtt bízom benne, hogy akárhány center is áll majd a rendelkezésemre, mindegyik felnő majd a feladathoz. Ez esetben ugyanis nem lehet baj!
- De most ott van a Parma csapatában a már említett Bolton, aki egyébként jó 10-12 éve már szerepelt Magyarországon...
- Igen, az ő színre lépésével átalakult, talán sokszínűbb lett az olasz csapat támadójátéka. Bolton meccsenként 15-20 kosárra dobást vállal, tehát meghatározó egyénisége a Parma akcióinak. Mindenképpen fontos az ő semlegesítése. Első közelítésben úgy tűnik, ez Tully feladata lesz.
- Eléggé ellentmondásosan szerepel csapata. Hazai pályán még a lélektanilag legnehezebbnek tűnő szituációkban is hozza a győzelmeket, idegenben viszont a pármai siker óta még nyerhető meccseken is simán alulmarad. Mi ennek az oka?
- Jómagam is sokat gondolkodom ezen. Nem tudom, mi az oka, úgy vélem, az idegenbeli találkozókon eléggé kishitűen, önbizalom nélkül játszanak a lányok, ezért maradunk alul. Ami viszont a hazai meccseket illeti, Sopronban annak ellenére is nyerjük a meccseket, hogy a győzelmi kényszer miatt hihetetlen nagy lélektani nyomás alatt játszik a csapat. Mindenképpen el szeretném mondani, hogy rengeteget számít az, hogy ilyen remek közönség segíti a lányokat. A szurkolók előtt le a kalappal, az ő buzdításuk tényleg rengeteg erőt adott, mind a Ruzomberok, mind pedig a Valencia ellen a nehéz, kritikus pillanatokban. Nagyon szeretném, és nagyon fontos lenne a csapatnak, hogy a pármaiak ellen is ugyanígy drukkoljanak a csapatnak. Mert bár gyengült az előző évhez képest a Parma, azért messze nem olyan gyenge, mint ahogy arra az eddig eredményeiből következtetni lehet, ahogy a csoporton belüli helyezése mutatja.
Tully Bevilaqua: Volt már "szerencsém" Ruthie Boltonhoz
Ismét "emberes feladat" elé néz a GYSEV-ORSI első számú irányítója, Tully Bevilaqua, akinek férje, és egyben edzője várhatóan a világ egyik legjobb hátvédjének, a világ és olimpiai bajnok Ruthie Boltonnak az őrzését szánja. T.T. azaz Títí, ahogy a csapaton belül becézik, a tőle megszokott határtalanul lelkes és önfeláldozó védekezés mellett az utóbbi hetekben remek tripladobó-szériákkal vétette magát észre.
- Újabban nagyon "belőtte" magát. A közelmúltban volt egy meccs, ahol négy, egy másik összecsapáson pedig hat triplát vágott be az ellenfél kosarába. Minek köszönhető ez a feltűnő javulás a dobóformájában?
- Egészen egyszerű a magyarázat. Mint ismeretes, térdműtét után kezdtem el itt a felkészülést, az edzésmunkát Sopronban. Fokozatosan kezdtem magam utolérni, ám ekkor jött egy betegség, amely minden tekintetben visszavetett. Rövid időre kiestem a játékból, újra fel kellett vennem a ritmust, no meg fizikálisan sem voltam teljesen rendben. Mindezek miatt nem is ment annyira a játék, a dobás, és mindez ráadásul az önbizalmamnak sem tett jót, tehát egy "mélybe vezető" folyamat volt. Szerencsére szép lassan kezdem fizikailag újra utolérni önmagam, jobban bírom erővel, talán jobb döntéseket is hozok és a jobb dobóformától az önbizalmam is kezd visszatérni. Ennek örülök is, ám nekem úgy érzem, nem az az elsődleges feladatom, hogy 15-20 pont körül dobjak, hanem az, hogy védekezésben megakadályozzam az ellenfél irányítóját abban, hogy nyugodtan szervezze, felépítse csapata játékát, támadásban pedig, hogy nekem sikerüljön összefogni a csapatot.
- Dirktől megkérdeztem, de a te véleményedre, mint aki belülről éli meg mindezt, is kíváncsi lennék: mi az oka, hogy itthon remekül, idegenben pedig elég visszafogottan szerepel a csapat?
- Itthon azt hiszem, nem kell ecsetelnem, mennyit segít a szurkolás. Erőt ad a csapatnak, és lehet, hogy a mindenkori ellenfélre bénítólag hat. Ami az idegenbeli valóban gyenge szereplést illeti, úgy gondolom, azért sokat számít, hogy egy idegen szállóban, bár jó feltételek között, de nem a megszokott környezetben pihenve hangolódunk a mérkőzésre. Hozzá kell tennem, az idegenbeli meccsek előtt mindenkinek a saját feladata ráhangolni magát a találkozóra. Saját magát kell felspannolnia, lelkierőben felkészülni a mérkőzésekre.
- Nagy feladat vár rád, az előzetes tervek szerint Ruthie Boltont kellene "eltüntetned" a pályáról. Az ember el tud képzelni könnyebb feladatot is...
- A WNBA-ben már több alkalommal kerültem szembe vele, és pontosan tudom, mennyire remek kosarasról van szó, hogy tud pillanatok alatt váltani, mennyire erős a kiélezett helyzetekben. Valóban nehéz feladatnak ígérkezik, ha azt nézzük, kiket is kellett eddig itt az Euroligában őriznem, tavaly és idén, talán a "legnagyobb falat" lesz Bolton. Mint mondtam, fizikailag és önbizalom terén is kezdem megtalálni, utolérni magam, úgyhogy várom ezt a megmérettetést.
- Végezetül engedj meg egy személyes kérdést. A magyar bajnokságban és az Euroligában időnként, nagy ritkán össze-összekaadsz honfitársaiddal, ausztrál kosarasokkal. Itt Európában, távol a szülőhazától mennyire tartjátok a kapcsolatot, mennyit beszélgettek egymással?
- Meg kell mondanom, túl sok időnk nincs nagyon beszélgetni, de azért váltunk pár szót mindenkivel az otthonról. Az az igazság, hogy olyan igazán közeli barátnőm, akivel mondjuk egy csapatban játszottam volna annak idején otthon, nem nagyon játszik ideát. Tehát olyan mély, személyes eszmecserére nem igazán van mód, hiszen többnyire régi ellenfelekkel találkozom. Érdekes módon azt azonban már többen megállapították, hogy kezdem elveszíteni az ausztrál akcentusomat.
Annyi baj legyen! Az akcentus veszhet, csak az újabb hazai győzelem legyen meg!
FARSANG, GYSEV-ORSI MÓDRA
Vízkereszttől hamvazószerdáig sokfelé, sokféleképpen ünneplik a tél-tavasz váltást, örülnek a természet megújulásának. Említhetnénk a velencei karnevált, a mohácsi busójárást, vagy a rábatótfalui rönkhúzást… A zöld-sárga fiatalok az idei évtől kezdve már a GYSEV-es farsangot emlegetik lelkendezve, vidáman.
Mi is történt az elmúlt hétvégén ?
Egyesületünk játékosainak apraja- nagyja, edzői, vezetői, sőt még a Zala Volán kosarasai is - tehát az egész család - töltött együtt egy emlékezetes vasárnapot. Volt itt arcfestés, büfé, zene, lufik, vegyes csapatok, élő palánktartók, ajándékok, mezek, de ami a leglényegesebb: vidámság, barátkozások, önfeledt játék.
Most nem a győzelmeké volt a főszerep. Az alakalmi csapatokban olyan gyerekek játszottak együtt, akik évközben más társakkal, más edzőktől tanulják a sportág rejtelmeit. Most pedig, új barátokkal, a példaképek ( a felnőtt játékosok voltak az edzőik ) által vezetve élvezték a kosárlabda örömeit.
A nagy családban a fiatalabbak szinte csüngtek az idősebbeken, figyelve szavaikat, mozdulataikat, a nap végeztével pedig már a 2004-es farsang is szóba került.
Németh Alma ( 4. Osztályos): Csodálatos nap volt! Együtt lehettünk azokkal, akiket máskor csak a lelátóról figyelünk, és az a sok lufi ! Én hármat is megkaparintottam…
Ilosfai Mónika ( 7. Osztályos ): A hajam és az arcom is ki volt festve, és jó zene szólt miközben kosárlabdáztunk. A jó hangulathoz az is hozzájárult, hogy most nem számított, hogy győzünk, vagy sem. Mindig csak dícsértek minket!
Horváth Angéla ( 3. Osztályos ): felnőtt csapat másodedzője volt az edzőm, tudod az a szőke néni. Pedig én még csak előkészítős vagyok! Nagyon örültem, hogy bekerültem a legjobb ötösbe!
Garzó Zsombor (3. Osztályos, Dénes Krisztina kisfia ): Nekünk Dirk Bevilaqua volt az edzőnk. Hol magyarul, hol angolul beszélt, de azért nem volt gond, mi értettük és jól kosaraztunk. Igaz, csak kevés fiú volt, de így is nagyon örültem, nagyon jól éreztem magam !
Orbán Katinka ( 7. Osztályos ): Nagyon élveztem, hogy a felnőtt játékosok voltak az edzőink, ők nem olyan szigorúak, és mindenki sokat játszhatott. Még soha nem kosaraztam kifestve, kendőben, de nagyon tetszett, mint ahogyan az egész rendezvény!
Kiss Gabriella ( 5. Osztályos ): Nagy öröm volt számomra, hogy éppen kedvenc játékosom, és példaképem, Seres Éva volt az edzőm. Álmomban mindig arra vágytam, hogy egy csapatban legyünk!
Csodálatos nap volt!
Tajkov Nikolett ( 7. Osztályos): Szuper volt kifestve, zenére kosarazni! Érdekes volt a vezetők, edzők "vegyes" foci-kosárlabda mérkőzése. Remélem jövőre is lesz Farsang Kupa !
Veretlenül a döntőbe!
Az elmúlt hétvégén rendezték az Országos Ifjúsági Kupák Leány Középdöntőit, melyből az egyiknek mi voltunk rendezői. A "mini-torna" ifi csapatunk győzelmével ért véget, így fiataljaink veretlenül jutottak a pécsi Országos Döntőbe, ahol nyolc csapat fog megküzdeni 4 nap alatt a legjobb helyekért. *** Az eredetileg 4 csapatos soproni középdöntő csonkára sikeredett, mivel az egyik résztvevő, a Szekszárd csapata időjárási viszonyokra hivatkozva az utolsó pillanatban lemondta a részvételt. Így a soproni csoport két esélyese, a GYSEV-ORSI és a MiZo-PVSK mellett, csupán a székesfehérvári Fejér Kosársuli tehetségei szálltak harcba a két továbbjutó helyért. Az egy napos rendezvény a Pécs és a Fehérvár összecsapásával indult, ahol szoros félidő után már érvényesült a fekete-fehérek akarata, és valamivel több, mint 20 pontos győzelmet arattak a jól küzdő fehérváriak ellen. Ezt követte csapatunk és a fehérváriak találkozója, ahol az előzetes várakozásoknak megfelelően magabiztosan kerekedtünk felül ellenfelünkön. Ekkor már biztos csapatunk és a MiZo-PVSK továbbjutása, de a csoport első helyéről az esti Pécs elleni presztízs mérkőzés volt hivatott dönteni. Aki kilátogatott a mérkőzésre nem bánta meg. Kifejezetten színvonalas és élvezetes játékkal szórakoztatta a főleg rokonokból és barátokból álló szurkolókat a két csapat. Az első félidőben fej-fej mellett haladtak az együttesek, többnyire vendégeink vezettek néhány ponttal. A második félidőben aztán már nem volt kérdéses ki nyeri a találkozót. A hihetetlen elszántsággal és lelkesedéssel játszó csapatunk, a harmadik negyedet ellenállhatatlan játékkal 20-2 (!) arányban nyerte meg, tulajdonképpen eldöntve ezzel az első hely sorsát. Lányaink - a nézők ütemes tapsa mellett - egymást felül múlva látványos örömkosárlabdát mutattak be a kissé szétesett pécsi fiatalok ellen, és megérdemelten jutottak tovább a márciusi pécsi döntőbe.
Különdíjat kapott csapatunk edzője, Heinrich Róbert, a gólkirály Tajkov Georgina és az edzők szavazatai alapján a torna legjobb játékosa, Honti Katalin.
Eredmények
Fejér Kosársuli - MiZo-Pécsi VSK 43-67 (9-18, 14-8, 8-20, 12-21)
GYSEV-ORSI - Fejér Kosársuli 75-46 (19-13, 18-11, 16-13, 22-9)
Pontszerzőink: Ürmös 18, Tajkov 15, Honti 14, Horváth Sz. 14, Tordasi 6, Szemere 4, Gyurácz H. 2, Sárközi G. 2
GYSEV-ORSI - MiZo-Pécsi VSK 67-56 (14-17, 13-14, 20-2, 20-23)
Pontszerzőink: Tajkov 21, Tordasi 13, Honti 12, Ürmös 10, Horváth Sz. 7, Gyurácz H. 4
Végeredmény
1. GYSEV-ORSI (Csenteri Szonja, Gyurácz Henrietta, Gyurácz Zsanett, Honti Katalin, Horváth Szilvia, Sárközi Georgina, Szemere Alexandra, Tajkov Georgina, Tordasi Petra, Tóth Enikő, Ürmös Edina Edző: Heinrich Róbert)
2. MiZo-Pécsi VSK
3. Fejár Kosársuli
4. Atomerőmű-KSC Szekszárd
