Sopron Basket

Tartalom

- Elõre tekintve

- Ahogy egy éve, most is a bronzéremért - Natalia Hejkova riport

- Kata - az év meglepetésembere - Beszélgetés Honti Katával

- Nyitott kérdések és válaszok - interjú Török Zoltánnal

- Egy szezon Zalaegerszeg után Sopronban - beszélgetés Székely Norberttel

- Utánpótlás eredmények, beszámolók

- Minõség és mennyiség - Hollós Anna, utánpótlásunkról ***

Elõre tekintve

Furcsa, de megint eltelt egy év, ismét mögöttünk tudhatunk egy szezont. Ugyan a bronzpárharc még csak ma veszi kezdetét, de ennek ellenére elmondhatjuk, hogy sikeres évadot zártunk, még akkor is, ha maradt bennünk egy-két „eredmény”. Gondoltuk volna még valamikor október-november tájékán, hogy csupán egy hajszállal csúszunk le a FINAL4-ról és a Magyar-kupa aranyról? Minden színtéren ott voltunk a véghajrában, ha nem jönnek közbe váratlan sérülések, most akár a bajnoki döntõre is készülhetnénk. Nincs okunk keseregni, az elért eredmények szépen csillognak.

Hasonló sikereket mondhat magáénak széles alapokon álló utánpótlásunk is, ahol a sérülések miatt hátráltatott ifisták kivételével minden korosztályban bejutottunk az Országos Döntõbe, fiataljaink szépen fejlõdtek az év során.
Természetesen minden szinten tovább kívánunk lépni. Hosszú távú koncepciónk második szakasza veszi kezdetét augusztus elejétõl, mely szerencsére nem csak tervekben került kézzel fogható közelségbe. CSAPATUNK magja, melyre alapoztunk, jövõre is együtt folytatja. Új igazolásként Ivana Matovic érkezik a hiányposztot jelentõ 5-ös pozícióba, aki a mai mérkõzésünket már velünk tekinti meg, és végez a jövõre nézve elõkészítõ munkát az utolsó hetekben. Még egy játékos érkezése várható a 4-es posztra, illetve nyitott még az Euroliga kérdése is.

Minden adott tehát ahhoz, hogy a következõ szezonban is együtt örülhessünk, tapsolhassunk sikereknek!

Ahogy egy éve, most is a bronzéremért

Véghajrájához érkezett a 2003/2004-es Magyar Bajnokság, ahol az Euroleasing Orsi Sopron csapata hasonlóan az egy évvel ezelõttiekhez a DKSK együttese ellen mérkõzhet a bronzérem megszerzéséért. A közelmúltban lezajlott elõdöntõrõl, az idei szezonról és a jövõbeni tervekrõl kérdeztük csapatunk vezetõedzõjét, Natalia Hejkova-t.

- Hogyan vélekedik a Szolnok ellen lejátszott három, bajnoki elõdöntõ mérkõzésrõl?

- Az elsõ ottani mérkõzés nagyon rossz volt, ehhez kérdés sem fér. A második hazai meccsen játékosaim kisebbfajta csodát hajtottak végre, hiszen Goca nélkül sikerült legyõznünk a késõbbi döntõst. A harmadik találkozó elsõ félidejének teljesítményével ismét elégedett voltam, de a második félidõ sajnos már nem ilyen jól sikerült. A szolnoki csapat már a durvaság határát súroló védekezése ellen nem volt ellenszerünk, hiszen ezt a játékvezetõk is engedték. Természetesen szerettem volna, ha a csapat döntõt játszik, de sajnos kulcsjátékosaink hiánya mellett csak erre voltunk képesek.

- Rendkívül hamar körvonalazódott a jövõ évi csapat összetétele, hiszen mára szinte a teljes keret ismertté vált. Milyen koncepció mentén került összeállításra a jövõ évi csapat?

- Jobbára fiatalok alkotják a jövõ évi csapatot, ezért nagyon egyszerû kosárlabdát szeretnénk játszani, amelyhez precíz védekezés is társul. Úgy gondolom, hogy ez a szisztéma, amely a legutóbbi Európa Bajnokságon a cseh válogatottat is sikerre vezette, lehet sikereink kulcsa. Olyan játékosok alkotják a keretet, akik alkalmasak a gyors játékra, az egy-egyezésre, akik kemény munkával elsajátíthatják az elvártakat és sikerre vezethetik a csapatot.

- A vezetõség nagyon keményen dolgozik az euroligás helyéért. Mennyire tartja fontosnak, hogy az együttes jövõre is az Euroligában induljon?

- Az Euroliga nagyszerû tapasztalat a fiatal játékosoknak, hiszen ha valahol akkor az Euroligában, testközelben tanulhatnak a legtöbbet. Nagyon boldog lennék, ha jövõre is az Euroligában indulhatnánk, hiszen ez a legmagasabb szint a nõi kosárlabdázásban és kijelenthetem, hogy a jövõ évi csapatunk erõsebb lesz az ideinél.

- Ma este a DKSK csapatát látjuk vendégül, ahol a bronzérem megszerzése a tét. A miskolci csapat összetételéét vizsgálva kitûnik, hogy ereje a külsõ dobások mellett a center poszton van. Csapata viszont éppen ezen a poszton foghíjas.

- Közel 2 hónapja jelent problémát számunkra a center hiánya. Ez alatt az idõ alatt is sikerült néhány csodaszámba menõ gyõzelmet véghezvinnünk és remélem ezúttal is sikerülni fog. A miskolci csapat erejéhez nagyban hozzájárulnak kiváló külsõ dobóik, amelyek védése legalább olyan nagy feladat lesz, mint a centerposzt megoldása. Minden játékosom tisztában van a mérkõzése jelentõségével és mindenki tudni fogja a feladatát a pályán.

- Mit hozhat a jövõ? Lehet már célkitûzésekrõl beszélni?

- Az idei szezon elõtt, a csapat számára nem volt meghatározva célkitûzés. Ehhez képest az Euroligában a legjobb 8 közé jutottunk, a Magyar Kupában ezüstérmet nyertünk, a bajnokságban pedig hajszálon múlott a döntõbe jutásunk. Ezeket az eredményeket szeretnénk mindenképpen felülmúlni és a csapattal jobb eredményeket elérni.

Kata - az év meglepetésembere

A szakemberek egybehangzó véleménye szerint nem mindennapos tehetség bontogatja szárnyait az Euroleasing Orsi Sopron csapatában. A 17. születésnapját augusztusban betöltõ Honti Kata, a közelmúltban - sokak meglepetésére - rutinos játékosokat meghazudtoló játékkal segítette csapatát a Magyar Kupa negyed döntõjébe jutásához. Kata anyaegyesülete mellett több fronton is helytáll, hiszen a B csoportos Nagykanizsa együttesének is meghatározó tagja, emellett a közelmúltban az Ifjúsági Válogatott tagjaként társaival harcolta ki a részvételt, a nyári pozsonyi EB-re.

- Ha jól tudom nem a kosárlabdával indult sportolói karrierje.

- Igen, hiszen hat évig tornáztam, mert állítólag nagyon „o” lábaim voltak. A tornát aztán késõbb meguntam és a kosárlabdára váltottam, hiszen édesanyám és édesapám is egykoron élvonalbeli játékosok voltak. Állítólag már egészen kis koromban eljártam anyukámmal az edzéseire és Király Sanyi bácsi nadrágja mellett totyogtam, miközben az edzés zajlott.

- A pályán látható ruganyossága a tornának köszönhetõ?

- Szerintem többek között igen, de örököltem is, hiszen édesapám is nagyon nagyot ugrott és jó volt a súlypontemelkedése.

- A tavalyi szezonban, még Farkas Sándor kezei között került a felnõtt csapat kötelékébe. A szurkolók számára mindmáig emlékezetes az a DKSK elleni bajnoki, amelyen a pályán eltöltött néhány perc alatt is profi játékosokat megszégyenítõ magabiztossággal játszott.

- Nagyon felfokozott, szinte gála jellegû hangulat uralkodott a csarnokban, hiszen a csapat már nagy különbséggel vezetett. Abban a közegben nem lehetett rosszul játszani, csak élni kellett a lehetõséggel.

- A idei szezon elején, talán még ön sem gondolta volna, hogy létfontosságú mérkõzéseken, a kezdõ ötösben kap Natalia Hejkova-tól bizalmat.

- Álmaimban sem gondoltam arra, hogy ilyen sokat fogok idén játszani. Sajnos társaim sérülése hozta a pályára kerülésemet, de én mindig arra törekszem, hogy a lehetõ legjobbat nyújtsam a pályán. Belülrõl még nagyon sok a félsz van bennem és fejben is sokat rágódom a mérkõzések elõtt. Igyekszem mentálisan is a lehetõ legjobban felkészülni a feladatokra.

- Ma már kijelenthetõ, hogy az Euroleasing Orsi Sopron meghatározó tagja, de emellett az NB/1 B csoportjában szereplõ Nagykanizsa együttesében is játszik, nem is beszélve a válogatottbeli szerepérõl. Hogyan lehet ennyi fronton helytállni ?

- Egy kicsit talán most érzem, hogy fáradt vagyok, de remélem ez nem befolyásolja a teljesítményemet. Úgy gondolom, hogy amíg fiatal vagyok, addig tudok sokat játszani. A B csoportos meccseken szerzett tapasztalat pedig nagyon sokat segít az A csoportban való helytállásban.

- Nagyon régen volt rá példa, hogy valaki 17 évesen ilyen meghatározó játékossá váljon csapatában, amely ráadásul Európa élmezõnyébe tartozik. Hogyan tudja feldolgozni a sikert és a népszerûséget, hiszen ilyen fiatalon ez is egy külön kihívás lehet.

- Megpróbálok mindig önmagam maradni és arra törekedni, hogy a hibáimon javítsak. Szerencsére olyan emberekkel vagyok körülvéve, akik nem hagyják, hogy bármilyen irányba is befolyásoljon a siker és a népszerûség, helyén kell kezelnem a dolgokat.

- Milyen tervei vannak a jövõre nézve?

- Mindenképpen szeretnék Sopronban kosárlabdázni és minél jobb és hasznosabb játékossá válni. Távlati célom egyértelmûen a felnõtt válogatottság. Emellett az iskolában is helyt kell állnom, mert közelegnek az év végi vizsgák. Szerencsére a tanáraim nagyon segítõkészek és mindenben támogatnak, hogy megtanuljam a tananyagot.

Nyitott kérdések és válaszok

Újabb szerzõdés aláírására került sor csapatunknál. Iveta Bielikovával újabb 1 évvel szerzõdést hosszabbítottunk.

"Iveta második félévben nyújtott teljesítménye alapján nyugodt lelkiismerettel hosszabbítottam meg szerzõdését. Persze nem mellékes az sem, hogy terveinkben

Honti Kata irányító posztra történõ beépítése és megmaradt anyagi erõink 4-es posztra koncentrálása legalább olyan fontos szempont." - kommentálta a hírt Török Zoltán ügyvezetõ-igazgatónk.

- Ezek szerint jövõ évi csapatunk keretének kialakítása ezzel még mindig nem zárult le?

- Maradjunk annyiban, hogy a Seres-Kovacevic-Bielikova trió mellett szükségünk van még egy rutinos játékosra.

- Konkrét nevekben is gondolkodtok?

- Igen, de korai még errõl beszélni. Elvégre még be sem fejezõdött az idei bajnokság, nehéz mérkõzések elõtt állunk a DKSK-val, és a nemzetközi szereplésünkkel kapcsolatban is van még egy-két nyitott kérdés.

- Erõsítési terveinket befolyásolhatja tehát, hogy melyik nemzetközi színtéren indulunk a következõ szezonban?

- Csak annyiban, amennyiben összefüggés lehet Euroligás illetve Európa-kupás költségvetésünk között. Mint már mondottam, megmaradt anyagi erõforrásainkat kell számba vennünk. Remélem az ezzel kapcsolatos kérdések mihamarabb eldõlnek. Szeretnénk csapatépítésben az "i" betûre mihamarabb feltenni a pontot!

- Játékosaink ezek szerint bízhatnak benne, hogy jövõre is az Euroligában csillogtathatják tudásukat?

- Minden erõnkkel ezen dolgozunk. Sokszor elmondtam már ezen a hétvégén, amíg a sorsolás nem történt meg, és akár egy százalék esélyt is látok, addig nem adom fel. Elvégre Franciaország a hétvégén már megkapta a 3 csapat indulásához szükséges jogot. Ez számunkra jó hír kell, hogy legyen.

- Kaptunk már valamilyen pozitív visszajelzést a FIBA részérõl?

- Ha szabad, akkor errõl csak a hivatalos hír megszületése után beszélnék.

- Ezek szerint jó úton haladunk?

- Dolgozunk rajta.

- Ha már a munkánál tartunk. Kaphatnánk egy rövid értékelést az elért eredményeinkrõl? Mi valósult meg ahhoz képest, amit az a bizonyos és többször emlegetett boríték tartalmazott?

- A sikeres Euroliga szezont már korábban értékeltem. Miután a bajnokságot még nem fejeztük be, arról korai lenne még nyilatkozni. A Magyar-Kupával kapcsolatban vegyesek az érzéseim. Szerettünk volna a négy közé jutni, és addig menetelni, ameddig csak sorsolásunk engedi. Ezért aztán a sorsolás tükrében a 4 közé jutás sem volt realitás. A döntõben elszenvedett két pontos vereség után azonban maradt bennem némi hiányérzet.

Török Zoltán hozzátette még, hogy a DKSK elleni párharc lezárultát követõ pár napon belül egy ankét keretében szeretnék szurkolóinkkal közösen értékelni, feleleveníteni az idei szezont, ahol minden felmerülõ kérdés megválaszolásra kerül.

Egy szezon Zalaegerszeg után Sopronban

Székely Norbert az Euroleasing Orsi Sopron másodedzõje, a 2002/2003-as szezon elején érkezett Sopronba, azzal a céllal, hogy az akkori csapat tehetséges fiataljait a Zala Volán ZTE együttesében megfelelõ játékrutinhoz és tudáshoz juttassa, hogy aztán az idei évtõl kezdõdõen néhányuk az Euroligában is letegye névjegyét.

- Hogyan fogadta a hírt, hogy Natalia Hejkova az idei szezontól kezdõdõen másodedzõként számít a munkájára?

- Már önmagában az óriási megtiszteltetést jelentett, hogy Sopronba kerülhettem és gyakorlatilag az Euroleasing Orsi Sopron kötelékében, végezhettem munkámat a Zala Volán edzõi posztján, ahol nagyon sok tehetséges játékost is megismerhettem. Mindenképpen elõrelépésként értékeltem azt, hogy Natalia Hejkova mellett másodedzõként a csapat mellett dolgozhatok, hiszen minden fiatal edzõ álma, hogy egy ilyen rutinos, nagy tudású szakember mellett dolgozhasson.

- A tavalyi szezon végeztével többen követték önt a zalaegerszegi együttesbõl. Mennyire tudott a beilleszkedésben, az ott megismert játékosoknak segítséget nyújtani, illetve Natalia Hejkova-nak, az új játékosok megismerésében?

- Az elsõ idõszak természetesen inkább az ismerkedés jegyében telt el, de ahogy összeért a csapat és kettõnk munkája is letisztult egyre több segítséget tudtam nyújtani a játékosoknak és Natalia-nak is. Korábban másodedzõként mindig az volt a feladatom, hogy az ilyen jellegû helyzeteket megoldjam. Mindenképpen segítséget jelentett az elsõ év közös munkája, hiszen már ismertem a játékosokat.

- Mennyire elégedett az elmúlt szezon teljesítményével?

- Voltak jobb és rosszabb idõszakai a csapatnak. Új társaságról lévén szó a kezdetek nagyon nehezek voltak, de ahogy összeszokottá vált az együttes egyre jobb idõszakok következtek. Egy idõ után sikerült átlendülnünk az összeszokatlanság okozta pszichés holtponton és a Natalia által elvárt újfajta edzésmódszert egyre inkább kezdték elsajátítani a játékosok. Úgy gondolom, összességében a szezonnal elégedettek lehetünk, hiszen a játékosaink fejlõdtek, az Euroligában a négy közé kerülésért nagyon éles mérkõzéseket játszottunk a késõbbi gyõztessel, a Magyar Kupában döntõt játszottunk a bajnokságban pedig kis szerencsével döntõt játszhattunk volna, ha sérültjeink állapota ezt lehetõvé teszi.

- Mi lehet a jövõ a csapatnak és Önnek a következõ szezonban?

- Nagyon remélem, hogy az Euroligában tudjuk megmutatni oroszlánkörmeinket, de ha ez nem így történik nem lesz nagy tragédia. Mindenképpen pozitív, hogy nem kell új csapatot építenünk, amely nagy segítség lesz az elõrelépésben ezért a szezon kezdetekor magasabb célokat tudunk a csapat.

Minõség és mennyiség

Nem csak felnõtt csapatunknál, hanem közvetlen utánpótlásunknál is elérkezett az év vége. Utánpótlás szinten is sikeres évet zártunk, melyrõl utánpótlás-vezetõnkkel, Hollós Annával beszélgettünk.

„A szezon kezdetekor elsõdlegesen két cél lebegett a szemünk elõtt: egyrészt tovább növelni széles utánpótlás bázisunkat, másrészt a klubunknál folyó szakmai munka minõségének emelése. Meglévõ iskoláink mellé szerettünk volna bevonni újabbat, illetve utánpótlás szinten minden csapatunk elé az országos döntõbe jutást tûztük ki célként.

Ennek érdekében több lépést is tettünk.

Végig jártuk az együttmûködõ iskoláink alsó tagozatos osztályait, ahol toborzásokat végeztünk. Nagy örömünkre szép számmal jelentkeztek a gyerekek. Szeptember óta a Deák-téri Általános Iskola is a partnereink közé tartozik, ahol minden téren segítõkészek és nyitottak voltak felénk. Bázis iskoláink száma ezzel hatra növekedett (Gárdonyi Géza Általános Iskola, Hunyadi János Általános Iskola, Petõfi Sándor Általános Iskola, Szt. István Általános Iskola, Berzsenyi Dániel Gimnázium, Vas- és Villamosipari Szakközépiskola és Gimnázium).

Fiataljaink teljes létszámmal felvonultak hagyományos év eleji szezonnyitónkon, ahol a gyerekek közelrõl megismerhették felnõtt játékosainkat, akik amúgy a szezon során többször is látogatták utánpótlás csapataink edzéseit, aktív szerepet vállalva – természetesen élménybeszámolókkal színesítve - fiataljaink képzésében.

Több rendezvényt is szerveztünk az év során utánpótlásunknak, egy részét együtt a Soproni Tigrisekkel, mely lehetõvé tette, hogy egész Sopron kosárlabda utánpótlását megmozgatta. Ilyen volt a decemberi Mikulás-kupa, a Soproni Darazsak által megtartott Nyuszi-kupa, illetve hasonló lesz nagy szabású közös évadzáró rendezvényünk, melyre június elsõ hetében kerül sor utánpótlás-játékosaink, munkatársaink, a szponzorok és a szülõk részvételével.
A szakmai munka minõségét javítják edzõtovábbképzõink, melyet szintén a Soproni Tigrisekkel együtt szervezünk. Ennek keretében minden hónapban egy-egy szakember tart elõadást, egy elõre meghatározott témában. Külön öröm volt számunkra, hogy megtisztelte továbbképzõnket elõadásával többek között Natalia Hejkova, illetve Mészáros Lajos is.

Idén nyáron immár 7. alkalommal kerül sor kosaras táborunkra, melyre az elõzõ évektõl eltérõen ezúttal augusztus közepén kerül sor (júniusban, az iskolai év végeztével a diákolimpiai döntõk, illetve a központi edzõtovábbképzõk miatt erre nincs alkalmas idõpont).

Utánpótlás csapataink eredményeit figyelembe véve elégedettek lehetünk. Míg tavaly csak két csapatunk jutott be az országos döntõkbe, addig idén az ifisták kivételével minden korosztályban ott voltunk a legjobbak között (kadett, serdülõ, gyerek, kenguru). Az ifi csapat továbbjutása is hajszálon múlott, hiszen két stabil kezdõ centerünket nélkülözve is csak minimális, két pontos vereséget szenvedtünk a budapesti középdöntõn.

Az országos döntõk mindegyikét megtekintettem. Tapasztalataim azt mutatják, hogy a gyerekekkel történõ minõségi munka elengedhetetlen feltétele a legjobbak közt való részvétel. Ezeken az országos döntõkön fiataljaink olyan élményekre tehetnek szert, melyek hónapokra lökést adhatnak számunkra. Mindemellett edzõink is óriási szakmai tapasztalatokat szerezhetnek.

A következõ évben szeretnénk még tovább lépni, és minden szinten hasonlóan sikeres évadot zárni. Emellett terveink közt szerepel két korosztályos döntõ megrendezése, mely további lökést adhat a klubnál folyó szakmai munkának, a soproni kosaras utánpótlás életnek, és persze nagy élményt nyújthat játékosnak, szülõnek, szurkolónak egyaránt.”

2003/2004 - 6. évf. 10. szám