Keresés:     2014 április 19. szombat
img1img2img4img5img7img8img9img10img11img12img13img14











Sopron



   Történelem

  

 Városunk címere

Az osztrák határ mellett fekvő városunk lenyűgöző műemlékeivel, változatos természeti szépségeivel Magyarország egyik leglátogatottabb idegenforgalmi központja. A festői szépségű táj, a tiszta levegő turisták ezreit vonzza Sopronba. A közel 60 ezer lakost számláló "ékszerdoboz" az Alpok lábainál és a Fertő-tó mellett húzódó Balfi-dombság között fekszik.

A várost körülölelő Soproni-hegység legmagasabb pontja az 557 méteres Magas-bérc. Maga a városközpont az Ikva-patak mentén épült fel. A környék forrásokban igen gazdag, legismertebbek a balfiak. A várostól északkeletre terül el Közép-Európa 3. legnagyobb tava, a Fertő-tó.

 Fő-tér

Sopron éghajlata szélsõségektõl mentes. A nyár nem túl forró és a tél sem tart sokáig.

Történelme hosszú évszázadokra nyúlik vissza. Az elsõ ember már az õskõkorszakban megjelent a környéken. Az i.e. IV. század közepe táján kelták települtek a vidékre, akiket pár évszázaddal késõbb a rómaiak követtek. Õk építették ki az úgynevezett Borostyánkõ utat, melynek nyomai még ma is felfedezhetõk a belvárosban. Scarbantia, ahogy a rómaiak nevezték, hamarosan kereskedelmi és közigazgatási központtá nõtte ki magát. Az V. század elején ellenséges támadásoknak esett áldozatául a város, majd földrengés és tûzvész pusztított. Az újjáépítés a XI. században indult meg. Egyre több német kézmûves, szõlõmûves és zsidó kereskedõ települt be a városba és környékére. Sopron 1277-ben IV. László királytól városi rangot kapott. A német lakosok nevezték el városunkat Ödenburgnak. Ekkor épült a Szent-Mihály templom. A XV. században újabb építkezések kezdõdtek. Ennek egyik eredménye a Szent-György templom.

 Tűztorony

1524-ben már a reformáció hódított, majd 5 évvel késõbb megjelent a török. A város kulturálisan és gazdaságilag is tovább fejlõdött, elsõsorban Lackner Kristóf polgármestersége idején. Az 1676-os tûzvész nagy pusztítást végzett, de a XVIII. századra sikerült az újjáépítés. Ekkor épült ki a Várkerület, s kialakult a város ma is uralkodó barokk arculata. A XIX. században kezdett kialakulni a városi polgárság. Híres személyiségek fordultak meg Sopronban. Itt adta elsõ hangversenyét a 9 éves Liszt Ferenc. A városban volt katona a költõ Petõfi Sándor is. 1835-ben tiszteletbeli polgárrá választották Széchenyi Istvánt, aki sokat tett a környék fejlõdéséért: gõzmalmot építtetett, takarékpénztárt alapított, támogatta a vasútvonal kiépítését. 1894-ben épült a sörgyár, melyet vasöntöde, szeszfõzõ és textilgyárak sora követ. Már ekkor mûködött a színház is. Az I. világháborút követõ békeszerzõdés választás elé állította a várost. A népszavazás során Magyarországhoz való hûségérol tett tanúbizonyságot a lakosság. Erre emlékeztet a Hûségkapu és a Civitas Fidelissima ("A leghûségesebb-város") elnevezés. A fejlõdést újabb világháború szakította meg, súlyos károkat okozva. Gondos és kemény munkával azonban sikerült Sopront kulturális és idegenforgalmi központtá emelni. Kiemelkedõ szerepet kap a mûemlékvédelem. Ennek eredményeként 1975-ben Sopron megkapta a hamburgi F.V.S alapítvány Mûemlékvédelmi Európa-díjának aranyérmét.

A fejlõdés napjainkban is tart. Városunk híres borairól (kékfrankos, zöldveltelini, tramini), belvárosáról, épületeirõl, a Tûztoronyról, kulturális eseményeirõl, gyönyörû üdülõ-övezetérõl, a Lõvérekrõl, diákéletérõl és most már sportéletérõl is. Utóbbit bizonyítja, hogy városunk elsõként kapta meg hazánkban a "Kosárlabdázás városa" kitüntetõ címet.






Tilos a www.wb-sopron.com bármely fotójának, írott anyagának vagy részletének újraközlése a szerző,
ill. az oldal írásbeli engedélye nélkül.