Keres�s:     2019 okt�ber 17. cs�t�rt�k
img1img2img4img5img7img8img9img10img11img12img13img14












Sopron



   Trtnelem

  

 Vrosunk cmere

Az osztrk hatr mellett fekv vrosunk lenygz memlkeivel, vltozatos termszeti szpsgeivel Magyarorszg egyik legltogatottabb idegenforgalmi kzpontja. A festi szpsg tj, a tiszta leveg turistk ezreit vonzza Sopronba. A kzel 60 ezer lakost szmll "kszerdoboz" az Alpok lbainl s a Fert-t mellett hzd Balfi-dombsg kztt fekszik.

A vrost krllel Soproni-hegysg legmagasabb pontja az 557 mteres Magas-brc. Maga a vroskzpont az Ikva-patak mentn plt fel. A krnyk forrsokban igen gazdag, legismertebbek a balfiak. A vrostl szakkeletre terl el Kzp-Eurpa 3. legnagyobb tava, a Fert-t.

 F-tr

Sopron ghajlata szlsõsgektõl mentes. A nyr nem tl forr s a tl sem tart sokig.

Trtnelme hossz vszzadokra nylik vissza. Az elsõ ember mr az õskõkorszakban megjelent a krnyken. Az i.e. IV. szzad kzepe tjn keltk telepltek a vidkre, akiket pr vszzaddal ksõbb a rmaiak kvettek. Õk ptettk ki az gynevezett Borostynkõ utat, melynek nyomai mg ma is felfedezhetõk a belvrosban. Scarbantia, ahogy a rmaiak neveztk, hamarosan kereskedelmi s kzigazgatsi kzpontt nõtte ki magt. Az V. szzad elejn ellensges tmadsoknak esett ldozatul a vros, majd fldrengs s tûzvsz puszttott. Az jjpts a XI. szzadban indult meg. Egyre tbb nmet kzmûves, szõlõmûves s zsid kereskedõ teleplt be a vrosba s krnykre. Sopron 1277-ben IV. Lszl kirlytl vrosi rangot kapott. A nmet lakosok neveztk el vrosunkat denburgnak. Ekkor plt a Szent-Mihly templom. A XV. szzadban jabb ptkezsek kezdõdtek. Ennek egyik eredmnye a Szent-Gyrgy templom.

 Tztorony

1524-ben mr a reformci hdtott, majd 5 vvel ksõbb megjelent a trk. A vros kulturlisan s gazdasgilag is tovbb fejlõdtt, elsõsorban Lackner Kristf polgrmestersge idejn. Az 1676-os tûzvsz nagy puszttst vgzett, de a XVIII. szzadra sikerlt az jjpts. Ekkor plt ki a Vrkerlet, s kialakult a vros ma is uralkod barokk arculata. A XIX. szzadban kezdett kialakulni a vrosi polgrsg. Hres szemlyisgek fordultak meg Sopronban. Itt adta elsõ hangversenyt a 9 ves Liszt Ferenc. A vrosban volt katona a kltõ Petõfi Sndor is. 1835-ben tiszteletbeli polgrr vlasztottk Szchenyi Istvnt, aki sokat tett a krnyk fejlõdsrt: gõzmalmot pttetett, takarkpnztrt alaptott, tmogatta a vastvonal kiptst. 1894-ben plt a srgyr, melyet vasntde, szeszfõzõ s textilgyrak sora kvet. Mr ekkor mûkdtt a sznhz is. Az I. vilghbort kvetõ bkeszerzõds vlaszts el lltotta a vrost. A npszavazs sorn Magyarorszghoz val hûsgrol tett tanbizonysgot a lakossg. Erre emlkeztet a Hûsgkapu s a Civitas Fidelissima ("A leghûsgesebb-vros") elnevezs. A fejlõdst jabb vilghbor szaktotta meg, slyos krokat okozva. Gondos s kemny munkval azonban sikerlt Sopront kulturlis s idegenforgalmi kzpontt emelni. Kiemelkedõ szerepet kap a mûemlkvdelem. Ennek eredmnyeknt 1975-ben Sopron megkapta a hamburgi F.V.S alaptvny Mûemlkvdelmi Eurpa-djnak aranyrmt.

A fejlõds napjainkban is tart. Vrosunk hres borairl (kkfrankos, zldveltelini, tramini), belvrosrl, pleteirõl, a Tûztoronyrl, kulturlis esemnyeirõl, gynyrû dlõ-vezetrõl, a Lõvrekrõl, dikletrõl s most mr sportletrõl is. Utbbit bizonytja, hogy vrosunk elsõknt kapta meg haznkban a "Kosrlabdzs vrosa" kitntetõ cmet.






Tilos a www.wb-sopron.com brmely fotjnak, rott anyagnak vagy rszletnek jrakzlse a szerző,
ill. az oldal rsbeli engedlye nlkl.